Mi a jó a magyaroknak az Interligában?

A szezon első felében igen hullámzó teljesítményt nyújtó Szeged 9-9-es döntetlent játszott a honi bajnokságban a címvédő, azt megelőzően százszázalékos Vasas otthonában.

„A szegediek sikere azért is érdemel külön kiemelést, mert két alapemberük nem játszhatott. Az olimpiai bajnok Varga Tamás és a kapus, Baksa László nem állt Kásás Zoltán rendelkezésére. Erre fel a Tisza-partiak nyolc játékost nevezve a találkozóra tulajdonképpen végig két-három góllal vezettek, és ha az utolsó öt percet nem kell végig emberhátrányban játszaniuk a kevés játékosuk miatt, akár még nagyobb bravúrt is okozhattak volna. Mondjuk, így is meglepetés az eredmény. A Szeged nehezen lendült bele, meglepően sok negatív eredményt szolgáltattak korábban, főként ősszel, annyi pontot vesztettek, hogy a bajnokságban már a négy közé jutásuk is erősen kérdőjeles. A nemzetközi kupa szempontjából viszont tökéletes a formaidőzítésük.”

A Szeged szombaton hazai környezetben fogadja az orosz Szintez Kazany együttesét, a LEN-kupa elődöntőjének visszavágója döntetlenről indul.

„Én most már a Tisza-partiaknak adnám a több esélyt. Bár így voltam a mínusz egyről induló Honvéddal is, aztán nem tudtak maguknak belőle továbbjutást érő eredményt elérni. Nagy csata lesz Szegeden, az biztos, drukkolok a magyar klubnak. A Tisza-partiak az ígéretes első mérkőzésen elért eredményen túl bízhatnak jó formájukban, rutinos edzőjükben, Kásás Zoltánban, remek közönségükben és persze mindenek előtt saját magukban.”

A Szeged még csak reménykedik, a Dunaújváros női csapata időközben már be is jutott a LEN-kupa döntőjébe, ahol az orosz elődöntős párharc nyertese, a Csehov lesz az ellenfele. (Utóbbiak kettős győzelemmel, 29-18-cal búcsúztatták a Dinamo Moszkva gárdáját.) A dunaújvárosiak a hazai 5-5 után a görögországi visszavágón 13-10-re nyertek az Olympiakosz ellen.

„A hazai döntetlen után messze nem volt teljesen egyértelmű, hogy idegenben meglesz, meglehet a továbbjutás. Így viszont óriási bravúr. Közismert, hogy Dunaújvárosban milyen komoly finanszírozási nehézségekkel küzd az élsport. Jó dolog, hogy egy milyen kiugró eredménnyel a női pólósok bizonyították: igenis életben akarnak maradni! Tényleg kár lenne, ha elveszne egy ilyen szintű csapat, amely a női szakág egyik bástyája.”

Anyagi nehézségek nemcsak Dunaújvárosban vannak. A közelmúltban a Vasas klubelnöke, Markovits László a klub nehéz gazdasági helyzetéről nyilatkozott igen őszintén és fájdalmasan. Amely elsősorban a labdarúgókat érinti ugyan, de másodsorban kihatással lehet a többi szakosztályra, így a honi mezőnyből kimagasló pólósokra is. A klubelnök a büdzsék csökkentésében és a saját nevelésű fiatalokban látja a válságot átvészelő menekülő utat.

„Ez a gazdasági krízis nem csak egy-két csapat sajátja, hanem az egész sportvilágé is egyben. Csak az a kérdés: melyikhez mikor és milyen mélyen gyűrűzik be? Valószínű, hogy nagyon sok helyen alaposan át kell majd gondolni a klub, azokon belül a szakosztályok működését. A Vasas pólósoknál, akik azért javarészt függetlenek anyagilag az anyaklubtól, így sem kifejezetten a nevekben, hanem fiatalokban gondolkodtak, más kérdés, hogy őket, immár profivá érve, meg is tudták tartani, meg is tudták fizetni. Náluk inkább az lehet a veszély, hogy a kulcsemberek távozhatnak, helyüket még fiatalabbak vehetik át. Egy játékos viszont csak úgy tudja feljebb srófolni az árát, most általánosságban beszélek, nem kimondottan a Vasasról, hogy máshonnan konkrét ajánlatokkal bír. Mivel a gazdasági válság a sportágban vezető szerepet betöltő Európát, azon belül valószínű minden európai klubot érint majd – tudtommal Montenegróban jelen pillanatban már messze nem annyira rózsás például az élklubok gazdasági helyzete, mint volt egy évvel korábban –, a játékosok mozgástere ebből a szempontból igencsak beszűkül. A Vasast azért utánpótlása, hagyományai és háttere miatt annyira nem féltem.”

Szerbia mögött eggyel rosszabb gólkülönbséggel a második helyen végezve, de Romániát és az Egyesült Államokat megelőzve zárta első nemzetközi tornáját Kemény Dénes Peking után átalakított, megfiatalított férfiválogatottja.

„A Volvo Kupán látottakat szakmailag nem boncolgatnám, az viszont mindenképpen jelzésértékű kell legyen a közeli és a távoli jövő szempontjából, hogy a generációváltás ide vagy oda, jónéhány légiós hiányzása ellenére a magyar férfi vízilabda-válogatottnak változatlanul ott a helye a kontinens és a világ élmezőnyében. Az amerikaiak nem teljes csapattal jöttek, így az ellenük elért győzelem kevésbé mérvadó, viszont a szerbek tulajdonképpen komplett kerettel érkeztek, ellenük döntetlent játszani mindenképpen elismerésre méltó. Fél évvel a vb előtt megállta a helyét a válogatott, ez bíztató Róma előtt. Miként látható az is: a 2012-es londoni olimpiára is ütőképes csapatunk lesz.”

A férfi Euroliga csoportkörének záró fordulójában a már negyeddöntős Vasas azt az Egert fogadja egy tétnélküli találkozón, amely már fordulókkal korábban leszámolt továbbjutási álmaival.

„Az Euroligában tényleg nincs tétje a találkozónak, van viszont a bajnokságot illetően. Az Eger ebben a szezonban elég rosszul áll a tétmeccsek tekintetében a Vasas ellen – egyszer, az MK-döntőben győztek, a többin viszont kikaptak –, így messze nem mindegy, milyen utolsó szájízt hagynak magukban a csapatok a bajnoki rájátszás előtt. Az Egernek kell a szoros meccs, még inkább a győzelem, hogy a játékosok önbizalma helyrejöjjön, hiszen a rájátszásban könnyen találkozhatnak, akár az elődöntőben, akár a fináléban. A Vasasnak viszont tovább kell menni azon az úton, amelyen olyan jól haladnak a mostani szezonban. A Vasasnak azért is fontos még a rangadó, mert az Euroliga negyeddöntőjére készülve egy jó csapat ellen mérhetik le magukat.”

Az elmúlt hétvége dupla bajnoki fordulójának óriási meglepetéseként a BVSC 14-7-re verte a nálánál jóval előrébb rangsorolt Újpest gárdáját.

„Én is úgy érzem, hogy a mi győzelmünk volt a legnagyobb meglepetés a fordulóban. Elsősorban a győzelmünk, de még inkább a gólkülönbség. Két, de inkább három negyed után már érezhető volt, hogy nyerünk, de a kiütéses siker akkor még nem volt benne a találkozóban. Az utolsó negyed 7-1-je aztán úgy jött össze, hogy ellenfelünk egy kihagyott ötméteres után teljesen szétesett lelkileg, akkor aztán végképp a padlóra küldtük őket. A győzelemmel még nem biztosítottuk be a helyünket a nyolc között végleg, de még jobb esélyt szereztünk magunknak ahhoz, hogy odakerüljünk. Az Újpest elleni sikerből, valamint a Pécs elleni, tulajdonképpen győzelmet érő mérkőzésünkből kiindulva aztán a nyolc között a rájátszásban akár még előrébb is végezhetünk.”

Belgrádi kezdeményezésre ősztől indul az Interliga, amelyben négy ország csapatai vesznek részt. Szerbiát az ötletgazda Partizan és az Újvidék, Romániát a Nagyvárad, Szlovákiát a Kassa, míg hazánkat a Vasas, az Eger, a Honvéd, a Szeged, az Újpest és a Ferencváros képviselné.

„Nem véletlen erőltetik ezt a bajnokságot a szerbek, hiszen az elsősorban nekik lenne jó és biztosítana szakmai előrelépést a nemzetközi szinthez. Jugoszlávia szétválásával országos szinten tulajdonképpen nem maradt méltó ellenfelük, nincs konkurencia, ami a fejlődést biztosítaná. Az idényenkénti 10-12 Euroliga-mérkőzés meg kevés ahhoz, hogy hosszútávon versenyképesek tudjanak maradni az elittel. Tulajdonképpen ez motiválja a szlovák és a román csapatot is, nyilván az ő elvárásaik és lehetőségeik a sportágban nem mérhetőek a szerbekéhez.  És hogy mi a jó ebben a magyar kluboknak? Én azért tartok tőle, hogy az egyébként is túlterhelt kulcsemberek csak még egy plusz kapnak a nyakukba. Viszont, ha az Interliga a cserék, de még inkább a fiatalok fejlődését szolgálja, akkor megtalálhatjuk a számításainkat. A meghatározók mögött utóbbiaknak a nemzetközi mérkőzéseken, vagy akár a hazai rangadókon kevés szerep jut, így viszont most kicsit rásegíthetnek a rutinszerzésükre.”