A hazaiaknak nem sok választásuk maradt a mérkőzés előtt, mivel a Keleti csoport utolsó előtti helyezettjeként, kieső helyen fogadták a Békéscsaba csapatát, így számukra csak a győzelem és az ezzel együtt járó három pont megszerzése lehetett elfogadható eredmény.
A Baktalórántháza ennek megfelelően az első perctől kezdődően támadólag lépett fel és több helyzetet is kialakítottak a békéscsabaiak kapujánál. Az első félórában azonban csak egy kapufáig jutottak, a vendégek szinte csak a védekezéssel törődtek, csak ritkán lendültek támadásba. A sok pontatlan átadásból adódó szabálytalan szerelések miatt nem alakult ki folyamatos játék az első játékrészben, ráadásul Viezer játékvezető sem állt mindig a feladata magaslatán a szabálytalanságok megítélésekor.
Aztán ahogy általában lenni szokott, a Baktalórántháza újból kapufát lőtt, majd szinte az ellentámadásból megszerezte a vezetést a Békéscsaba. Szeverényi sarkazását Pozsár passzolta egy méterről a hazaiak kapujába. A lefújásig hátralévő időben még egy csabai kapufa és egy hazai helyzet adódott a csapatok előtt, de az eredmény már nem változott.
A második félidőben még nagyobb fokozatra kapcsolt a szabolcsi együttes, a vendégek – akárcsak az első félidő ezen szakaszában – szinte át sem lépték a félpályát. Viezer játékvezető kezéből már az első félidőben kicsúszott a találkozó, így továbbra is számolatlanul osztogatta a sárga lapokat. A Baktalórántháza mindent egy lapra feltéve kezdett offenzívába, ezzel teljesen kapujához szegezte ellenfelét, de csak nem akart megszületni az egyenlítő találat.
A mérkőzés végéhez közeledve aztán megtört a jég. Előbb Szabó Róbert fejelt 10 méterről Schvarcz kapujának jobb felső sarkába, majd a Szilágyi buktatásáért megítélt büntetőt Illés László értékesítette, ezzel máris megfordítva az eredményt. A hazaiak győzelmükkel életben tartották esélyeiket a bennmaradásért folytatott küzdelemben.