A pekingi játékok második versenynapján rendezték a férfi párbajtőrözők egyéni versenyét a vívócsarnokban. Kulcsár Krisztiánnak az első, Imre Gézának pedig a második csörte volt az utolsó, Boczkó Gábor viszont menetelt, asszóról asszóra egyre magabiztosabb volt, mígnem beverekedte magát a legjobb négy közé.
Ott azonban megállt a tudomány, Boczek az elődöntőben és a bronzmeccsen is kedvező helyzetben volt, végül mégis elbukott. Mindenképpen fel akart állni a dobogóra, végül mégsem volt érdekelt az eredményhirdetésnél.
Csalódás volt számára a negyedik hely, abban bízott, a csapatversenyben kárpótolhatja magát. Csakhogy az sem úgy alakult, ahogyan azt megálmodta, a negyeddöntőben nem bírtak a kínaiakkal a mieink. Pedig Boczkó bebiztosíthatta volna a továbbjutást, ám végül ez a hajó is elúszott. Végül ötödikek lettek honfitársaink.
„Eddig azt hittem, el tudom viselni a lelki terhet, most mégis az ellenkezője igazolódott be – állapította meg keserűen az MR1 Kossuth Rádiónak adott interjújában a háromszoros egyéni Európa-bajnok Boczkó Gábor. - Egyéniben és csapatban is nagy tétnél hibáztam, miután egyenlítettem, nem tudtam átvenni a vezetést, ellenfelem került ismét előnybe.”
„Az edzésmunkámmal nincs gond, fejben kell fejlődnöm - folytatta a 31 esztendős párbajtőröző. - Európa-bajnokságot, világbajnokságot hiába nyerünk, az olimpia a legfontosabb. Bosszantó, ami történt, hiszen az elmúlt években a világversenyeken rendre a legjobb négy közé jutottunk a csapatversenyben.”
Boczkó Gábor érthetően csüggedt, de a szövetségi kapitánynak, Kulcsár Győzőnek sincs sok oka az örömre. Ennél valamennyien eredményesebb szereplést vártak, vártunk.
„Messze a legidősebb csapat messze a legnagyobb célért küzdött. Nem akármilyen éremért, aranyért jöttek – állapította meg Kulcsár Győző. – A vége nem úgy alakult, ahogy Boczek szerette volna, pedig állítom, kint az aszfalton tízből tízszer is megszúrta volna a kínait, ha egy üveg sör a tét.”
„Kulcsár Krisztián és Kovács Iván valószínűleg befejezi, el járt felettük az idő. Azt még nem tudom, Imre Géza miként határoz. Úgy néz ki, Boczkó Gábor folytatja – tette hozzá a szakvezető. – Barcelona óta húzzuk le róluk a bőrt, tizenhat éve válogatottak, azóta tőlük várjuk az eredményeket!”
„Ennyi idő alatt három generáció felnőhetett volna mögöttük, nincs azonban egyetlen egy sem. Lássuk csak, mikor épült legutóbb Budapesten vívóterem? Bárki eljöhet a Honvédhoz, és megláthatja, hogy omlik a vakolat, leesik a csempe, hol van melegvíz, hol nincs.”
Kulcsár Győző párbajtőr szakági szövetségi kapitány után a Magyar Vívószövetség elnöke, néhány szóban Gémesi György is megszólalt, értékelte az eddig láttottakat.
„Nincs se több, se kevesebb baj, mint egy hónappal ezelőtt. Ez itt Ázsia, Kína, az olimpia. Itt óriási csata megy minden egyes tusért. Természetesen le kell vonni a megfelelő következtetést, de ne feledjük, még két csapatunk hátravan. A férfi kardcsapat és a női tőrcsapat is nagyon erős, esélye lehet az éremre. Akár a legfényesebbre is!”