A 2002-es olimpián Ammann a „semmiből” duplázott, ugyanis akkor még egyetlen Világkupa-diadal sem fűződött a nevéhez. Salt Lake Cityben azonban kétszer is megfricskázta az akkori két favoritot, a német Sven Hannawaldot és Malyszt. A svájci síugró az ötkarikás játékok megismételte a finn Matti Nykänen 1988-as duplázást, erre csak ketten voltak eddig a sportág történetében.
Ammann aztán éveken keresztül hullámzó teljesítményt nyújtott, ritkán volt képes arra, hogy egy versenyen két kiváló ugrást mutasson be. Az elmúlt két-három szezonban viszont már a 2002-es magasságokba emelkedett, a mostani idényben magabiztosan vezeti összetettben a Vk-t.
Vancouver előtt sokan vélték úgy, hogy a svájci és Schlierenzauer között dől az aranyérem sorsa középsáncon, de nem így történt. Az osztrák első kísérlete ugyanis közepesen sikerült, csak a hetedik helyre bizonyult elegendőnek. Ammann kiemelkedett a mezőnyből, 3 pontos előnyre tett szert a német meglepetésember, Michael Uhrmann előtt. A harmadik helyen Malysz állt.
A második sorozatban aztán már remekelt Schlieri, de 106 m-es eredményével „csak” a bronzéremhez segítette. Malysz (105 m) nem rontott, a csapatban olimpiai bajnok német azonban igen, mindössze 102 m-re repült. Minden szem Ammannra figyelt, a svájci pedig nem rontott, sőt! Egészen elképesztő teljesítménnyel szállt 108 m-ig, a talajfogása is kiváló volt, esélyt sem adott ellenfeleinek.
Malysz harmadszor lett dobogós olimpián: 2002-ben második volt közép- és harmadik nagysáncon. Schlierenzauer először szerepel ötkarikás játékokon.
1. Simon Ammann (Svájc) | 276.5 pont (105.0 m, 108.0 m) |
2. Adam Malysz (Lengyelország) | 269.5 (103.5, 105.0) |
3. Gregor Schlierenzauer (Ausztria) | 268.0 (101.5, 106.5) |
4. Janne Ahonen (Finnország) | 263.0 (102.0, 104.0) |
5. Michael Uhrmann (Németország) | 262.5 (103.5, 102.0) |
6. Robert Kranjec (Szlovénia) | 259.5 (102.0, 102.5) |