Kiemelt mérkőzésre készültek a ZTE és a Haladás szurkolói szombat este, hiszen a két csapat rajongói négy és fél évig vártak arra, hogy ismét találkozzon a kék-fehér és zöld-fehér had.
Az esti hatos kezdés előtt másfél órával tűntek fel a szombathelyi karaván első járművei a stadion körül - gondos rendőri felvezetéssel természetesen.
A kezdésre valami elképesztő lett a hangulat, s az egerszegi Armada és Ultras látványos városcímeres koreográfiával rukkolt ki a nyugati tribünön, míg a keleti szektorokat elfoglaló mintegy 1500 szombathelyi tűzszünetet "vezetett be"... Legalábbis a pályán, mert a füstbombázásuk miatt több mint negyedórát késett a kezdés.
Mi több, még a stadion hangosítása is úgy gondolta, hogy megadja magát, így valóban a két tábor hangerejében - s időnként két fél egymást gyalázó rigmusaiban - "gyönyörködhettünk".
18:16-kor végre elkezdődhetett "a" meccs...
Rendkívül óvatosan - tegyük hozzá azonnal, mert egyik fél sem akart rögtön újabb középkezdéssel "nyitni"...
Legyünk őszinték, a lelátói történések izgalmasabbak voltak az első negyedóra után is, mint amit a pályán Hajdú Norberték bemutattak, hiszen a Csank- és a Csertői-fiúk is statikusra vették a figurát, ezért nem is alakulhatott ki látványos játék.
Idővel viszont a Zete átvette az irányítást, amit Waltner Róbert agilitása és Kemal Alomerovics igyekezete is jól jelzett, csak hát a végső megmozdulások nem sikerültek.
Roguy Meye náluk már előrébb tartott a 28. percben, hiszen remekül helyezkedve és felismerve a kínálkozó helyzetet, szinte a kapu torkából megszerezte a vezetést a vendéglátóknak (1-0).
Innentől nem volt megállás, hiszen Waltner Róbertet rántotta le a tizenhatoson belül Tóth Péter a 31. percben, s a sértett értékesítette is a megítélt büntetőt (2-0), amivel a csatár szinte minden Zete-hívet volán-menetrend szakértővé változtatott, mivel ők "Indul a busz, indul a busz!" skandálással bosszantották a még maradni szándékozó ellentábort.
A második játékrész ötven egerszegi ködgyertya begyújtásával, no meg egy kis kakaskodással kezdődött, melynek végén Máté Péter és Oross Márton kapott sárga lapot.
Sajnos, ettől kezdve meredek ívet vett lefelé az amúgy sem túlzottan magas színvonal, s míg a Haladás küszködött, az egerszegieknek nem is lehetett kedvezőbb a helyzete, hiszen kétgólos előnye tudatában kedvére kontrázhatott.
Volt tehát még idő a felpörgésre, s ezzel éltek is a csapatok, hiszen a 65. perc után egyszeriben megélénkült a futball, amit jól jelzett Andorka és Waltner helyzete is.
S lám, tényleg nem volt még vége, hiszen a 77. percben végre minden összejött Andorkának, aki 22 méterről ballal kissé balról nagy gól csavart a jobb felső sarokba (2-1).
Ehhez adjuk még hozzá a futball szinte örök tételét, miszerint előnyben nem lehet alibizni, s villant is a Haladásból Rajos Gábor, aki a 80.percben fejelt öt méterről Vlaszák Géza hálójába (2-2).
Mit ad Isten, ezek után hirtelen sürgős lett a Zetének, s nekiestek a zöldeknek. Felpörögtek, s a 85. percben Tóth Zoltán 17 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot (3-2). A stadion "felrobbant", Tóth "elhagyta" a mezét, ő maga pedig a kerítésen kötött ki...
Ha azt írjuk, hogy ezek után a Hali feltámadt, hihető? Nos, nem lankadtak a szombethelyiek, tényleg drámaivá változtatva még az utolsó pillanatokat is...
Nem így indult, de a végére hatalmas rangadóvá tették a mérkőzést a felek, mely a ZTE FC 3-2-es győzelmével ért véget. A stadionban aztán sikerült megakadályozni a rendfenntartóknak a harmadik félidőt, és a hazai futballisták joggal fogadhatták a gratulációkat.