Szerencsésen megérkezett a kazahsztáni Karagandába, és már meg is tartotta első edzését a helyi Sahtyor Stadionban a Debreceni VSC-TEVA labdarúgócsapata. A Sahtyor Karaganda elleni, magyar idő szerint csütörtökön 14 órakor kezdődő UEFA-kupa-selejtező mérkőzésre készülő együttes játékosai jó körülmények közé kerültek, az egyetlen negatívum, hogy a meccs helyszínén a pálya talaja rossz állapotban van.
Bár az üzemanyagtöltő-berendezés hibája miatt a tervekhez képest egyórás késéssel szállt fel a DVSC futballistáit és a kísérő személyzetet szállító különgép Debrecenből, öt és fél órás repülés után a légi jármű rendben leszállt az 5000 kilométerre fekvő Karagandában.
Az egyébként 124 férőhellyel rendelkező repülőn mindössze ötvenen utaztak, így ugyanis a fogyasztás annyival csökkent, hogy nem kellett leszállni tankolni, és a gép közvetlenül Karagandában landolt.
A város légikikötőjében a Sahtyor küldöttsége már várta a magyarokat, és két saját autóbuszukat bocsátották a DVSC rendelkezésére, sőt kísérőket is adtak mellé.
Herczeg András klubmenedzser és segítői már meg is tartották az első edzést a játékosoknak a 19 ezer férőhelyes Sahtyor Stadionban, amely kulturált létesítmény, a játéktér állapota azonban enyhén szólva is hagy kívánnivalót maga után (hepehupás a talaj).
A mérkőzést a Debrecen várhatóan a Csernyánszki - Bernáth, Komlósi, Szűcs, Takács
- Huszák, Kiss Z., Leandro, Czvitkovics - Varga Z. - Bogdanovics összeállításban kezdi majd.
A BAJNOKI EZÜSTÉRMES DEBRECEN KERETE KARAGANDÁBAN:
Csernyánszki Norbert, Verpecz István, Bernáth Csaba, Nagy Zoltán, Czvitkovics Péter, Demjén Gábor, Dombi Tibor, Huszák Tamás, Igor Bogdanovics, Kerekes Zsombor, Kiss Zoltán, Komlósi Ádám, Leandro, Rudolf Gergely, Szakály Péter, Szűcs István, Takács Zoltán, Varga Zoltán.
KARAGANDA – NÉMET VÁROS KAZAHSZTÁNBAN
A senki földjének közepén fekvő Karaganda Almaty, Asztana és Simkent után Kazahsztán negyedik legnépesebb városa, lakóinak száma a 2006-os adatok szerint 446 200.
Ipari város.
Az 1940-es években a populáció hetven százaléka német nemzetiségű volt, többségükben a Volga menti németek leszármazottai. A Volga menti németeket Sztálin utasítására deportálták Kazahsztánba és Szibériába, amikor Hitler megszállta Lengyelországot.
A karagandai németek közül az 50-es években sokakat kényszermunkatáborokba hurcoltak, többségüknek a származásán kívül nem volt más bűne.
Karaganda lakossága 1989 és 1999 között 14 százalékkal csökkent. Az idő alatt és azóta tízezrek emigráltak az őshazába, Németországba.
