- Nem kapott akkora nyilvánosságot, de az ősz egyik legjobb magyar eredményét, egy 31. helyet ért el Londonban a WSOPE (World Series of Poker Europe) főversenyén. Hogyan értékeli teljesítményét?
- Őszintén szólva nem vagyok elégedett, mivel sokáig az élmezőnyben voltam, mielőtt elért volna a végzet. Gyakorlatilag két szerencsétlen partiban nagyot buktam és ez a kiesésemet jelentette.
- Igazi nagyágyúkkal játszott, meséljen, milyen a minden hájjal megkent profik elleni csata, milyen a hangulat?
- Nem zavart a társaságuk, bár sokkal jobb „arcok”, mint ahogy azt a tévében látjuk. Mike Matusow például, aki mindenkit szeret kifigurázni rendkivül barátságos volt, kellemeset beszélgettünk.
- Hogyan kezdődött karrierje? Mi kellett ahhoz, hogy profi legyen?
- Három éve fedeztem fel a játékot, az egyik hazai oldal ingyenes tornáin, majd fokozatosan építettem a tőkémet. Elsősorban türelmet és kitartást, enélkül nehéz sikereket elérni.
- Mit gondol az online pókerről, mint az utóbbi évek legnagyobb innovációjáról? Sokat játszik?
- Fantasztikus találmány, összehozza az embereket. Profi vagyok ez azt jelenti, hogy napi 6-8 órát pókerezek a számítógépen. Leginkább a késői órákat élvezem: Kemények az éjszakai partik. Ekkor vannak a legképzettebb ellenfelek, hatalmas játszmákat vívunk.
- Alig 22 éves. A legtöbben ilyenkor az egyetemi éveiket tapossák, mi a helyzet Önnel?
- Ez egy kalandos történet, először a Műszaki Egyetemen tanultam, annak a történetnek viszont már vége. Jelenleg Közgazdaságtudományi Egyetemre járok, de mivel profi pókerjátékosnak álltam, egy időre ezt is felfüggesztettem.