Arra a kérdésre, hogy mi a különbség az olimpia és a paralimpia vívóversenyei között (Szekeres 1988-ban a szöuli olimpián bronzérmes volt a tőrcsapat tagjaként), a vívó így válaszolt:
"Az olimpikonok állva vívnak, mi ülve. Egyébként minden ugyanolyan, egyformán örültem az olimpiai bronznak és a paralimpiákon szerzett érmeimnek."
A lapban Szekeres elmondja, hogy nagyon elégedett a pekingi harmadik helyével, hiszen riválisainak a többsége 10-15 évvel fiatalabb nála.
"Nem vagyok sem gyorsabb, sem erősebb a riválisaimnál, az eredményeimet az elszántságomnak és a kitartásomnak köszönhetem. Megígértem magamnak, hogy legalább egy érmet hazaviszek Pekingből, örülök, hogy sikerült ezt betartani."
A China Daily arról is írt, hogy Szekeres 1991-ben szenvedett balesetet, amikor egy minibuszban utazott haza egy németországi Világkupa-versenyről.
"A német kórházban találkoztam a kinti kerekesszékes válogatott magyar edzőjével, ő javasolta, hogy próbáljam ki a kerekesszékes vívást. Mindent neki és ennek a sportágnak köszönhetek. Magyarországon ugyanabba a klubba és ugyanahhoz az edzőhöz jártam, mint az a lány, aki később a feleségem lett és aki számomra mindennél fontosabb."
Szekeres a magyar parasport eddigi legeredményesebb sportolója, négy arany- és három bronzérmet szerzett a játékokon. A paralimpia szerdai zárónapján kardban méri össze tudását a riválisokkal.