Finoman fogalmazva sem ideális a helyzet a hajdan oly eredményes vívásban. A tradicionálisan magyar sportág válságban van, ezt híven tükrözik a a sportágban uralkodó állapotok.
Míg Athén után távoznia kellett Szabó Bencének, egy olyan olimpia után, ahol pontot sem szerzett a kard szakág, a szövetség szerint nem volt szükség érdemi változtatásokra. Dr. Gémesi György novemberben bejelentett lemondása hűen érzékelteti a jelenlegi miliőt.
A tények ilyetén állásánál faggatta a SportHirado.hu a rutinos párbajtőrözőt. „Negatív a véleményem az elmúlt időszakról, több szempontból sem vagyok elégedett a jelenlegi helyzettel” – kezdte mondandóját a pekingi olimpikon.
„Először is: a sikertelen olimpiai szereplés után a kapitányok 66%-a maradt, azaz a háromból két személyt újra megválasztottak (a kard szakág élén maradt Dr. Nébald György, a párbajtőrözők munkáját továbbra is a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző irányítja, míg a tőrözőknél a korábbi paralimpikon Szekeres Pál váltotta Bernát Zoltánt – a szerk.). Ez olyan, mintha igazolnák, hogy a Pekingben elért eredmény a magyar vívók valós tudásának felel meg – érvelt Kovács.
„Másodszor: alapvető kommunikációs problémák vannak, ezek biztosítják a szakágban uralkodó despota felfogást. Ebben az állapotban nem várható, hogy változás következzen be. Ékes példa a szituációra, hogy Kulcsár Győző, aki az olimpia után megvált a Bp. Honvédtól, immáron szövetségi kapitányként, önös érdekeit előtérbe helyezve zsarolja versenyzőit, klubváltásra kényszerítve őket. Mivel a Vasasban jócskán edzőpartner híjján lennének, ez egyértelmű formaromláshoz vezetne, márpedig ezt a párbatőrvívás első embere nem akarhatja.
De megemlíthetem azt az esetet is, hogy volt, aki megkért, hogy ne írjam bele a nevét a pályázatomba, mert még szeretne egy ideig a vívásban maradni. Csak két apró, ámde igen fontos szösszenet, aminek akárhogy vizsgálgatjuk nagyon rossz üzenete van” – tette hozzá a már visszavonult, 38 éves klasszis, majd így folytatta – Harmadszor - de ez már kizárólag személyes jellegű probléma - jónéhány emberben csalódtam. Persze, ennek kizárólag saját naivitásom volt az oka.”
Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a fiatal vívók jövőjével eme áldatlan
állapotok között: „Kétségtelen, hogy az eddig eredményeket szállító versenyzők,
mint Nagy Tímea, Kulcsár Krisztián vagy Mincza-Nébald Ildikó már régóta vannak a
páston. Azt hiszem elkerülhetetlen a generációváltás. Magam sokat asszóztam a
fiatalok ellen, tudom, hogy tehetségesek, de a vívás techikai részét
kivéve keveset foglalkoztak velük. Így ha később, a két rutinos versenyző mellé
beépülve eredményeket érnek el - amit tiszta szíből remélek -, azt inkább az
ifjonti hévnek és lendületnek tudhatjuk be, sem mint a velük való
sokrétű, átfogó szakmai munka eredményének.”
Az 1992-es és a 2004-es olimpián csapatban ezüstérmes párbajtőröző szívesen
mesélt jelenlegi érzéseiről: „Felszabadultan lépek pástra. Csak most érzem
igazán, hogy az elmúlt évek viszontagságai szinte elfelejtették velem mennyire
élvezem a vívást.”
S hogy mennyire igazat beszélt a kiváló pengeforgató mi sem bizonyítja jobban, minthogy az országos bajnokságon fináléba jutott, ahol végül ezüstérmet szerzett. Igaz, már a 64 között ellenfelére akadt, nagyon megizzadt a fiatal Lovász Ádám ellen. „Két könnyű tust adtan az elején és azt hittem, hogy a „a bab is hús” . Aztán 2-6 is volt az állás, aztán szerencsére a rutin mellettem döntött."