- A szezon előtt egy sérülés soha sem jön jókor, hát még kettő…
- Ez így van. Sajnos a lehető legrosszabb időben történtek, a felkészülési időszak közepén. Először a jobb, majd a bal combom sérült meg, kénytelen voltam öt hetet kihagyni. Ráadásul a rehabilitáció utáni terhelés sem sikerült a legjobban, ezért az első négy fordulóban nem léphettem pályára. Az ötödik játéknapon csupán néhány percet kaptam, de aztán a kupameccsen már végig játszottam a találkozót.
- Ezen a mérkőzésen, illetve az ezt követő MTK elleni meccsen négyszer is betalált, ami bíztató lehet a folytatást illetően.
- Fizikailag van még mit behoznom, de mentálisan úgy érzem, már nincsenek problémáim. Folytatnám a bajnokságban is a gólok termelését. A bizalom, amit edzőnktől, Mészöly Gézától kaptam, fontos a számomra és nagyon jól esik.
- A Vasas eddigi szereplése a kellemes meglepetés kategóriájába sorolható. Minek köszönhető ez?
- Úgy érzem nagyon együtt van a társaság. Fizikailag és pszichésen is felkészült a csapat erre a szezonra, aminek eredményeképp jött a remek rajt. E mellett Mészöly Géza személye garancia a magas szakmai színvonalra. A Haladás elleni bajnoki meccsünkön lefociztuk ellenfelünket, de sajnos a gólt nem mi lőttük, hanem a szombathelyiek.
- A Vasas csatárposzton elég erősnek tűnik. Az önnel egy poszton bevethető társakkal milyen a viszonya?
- Nagyon jó viszonyban vagyunk. Engem inspirál a versenyhelyzet, így az egészséges rivalizálás szerintem a csapat érdekét is szolgálja. Mindannyian a csapat jó szerepléséért küzdünk, ezért elmondhatom, hogy mind Sowunmival, Lázokkal és az angolul remekül beszélő Diviccsel is kiváló a kapcsolatom.
- A soron következő, Paks elleni bajnokira készül valami különlegessel?
- Ugyanúgy készülök erre a bajnoki találkozóra is mint a többire. A paksi klubhoz semmiféle kötődésem nincs. Mindamellett - mivel Tolna megyei kötődésű játékos vagyok - sok korábbi labdarúgó barátom is az ellenfél sorait erősíti. Kiss Tamással még Szekszárdon játszottunk együtt, Hanák Viktorral is kitűnő barátságban vagyok, valamint a korábban a Vasasban is játszó Molnár Zoltánt is jól ismerem.
- A magyar válogatott szereplését nyilván figyelemmel kíséri. Miként értékeli, hogy a nemzeti csapat mostanában klasszikus értelemen vett csatár nélkül kezdi a mérkőzéseit?
- A Dánia elleni mérkőzésen tetszett Huszti Szabolcs, Gera Zoltán és Hajnal Tamás játéka is, de abban egyetértek, hogy egy vérbeli támadó már kezdéstől sok terhet levehetett volna a középpályások válláról. A második játékrészben Torghelle személyében már volt csatár a pályán, aki elöl küzdött a labdákért. Megítélésem szerint, az itthon játszók közül Tököli Attila, Waltner Róbert és Kenesei Krisztián is meg tudná oldani a góllövés feladatát a válogatottban.