Egy darab a gyerekkoromból – ez vagy nekem, Flóri bácsi.
Sohasem voltál harsány, nem szerettél a társaság középpontjában lenni, de már tízéves lurkóként átéreztem, mit jelent hétről hétre egy asztalnál ülni Veled a Fradi-étteremben, megannyi legenda, Gyetvai Laci bácsi vagy Rákosi Gyula bácsi társaságában.
Míg a többi nagy öregből tucatszámra ömlöttek az emlékezetesebbnél emlékezetesebb sztorik, addig Te inkább csendben meghúzódva hallgattál, esetleg fejcsóválva megjegyezted: ez már egy olyan világ, amivel nagyon nehéz azonosulni.
Megszeppent, hallgatag kisgyerekként nehezen oldódtam fel, de azért a sok apró gesztusért, azokért a hátba veregetésekért, barátságos félmondatokért sohasem lehetek eléggé hálás – ahogyan azért a pillanatért sem, amikor átnyújtottad nekem a 60. születésnapodra kiadott könyvet, OSZI-nak dedikálva (így, csupa nagybetűvel írtad), „emlékül, sok szeretettel”.
Amikor telefonon közölték velem a borzasztó hírt, első gondolatom az volt, hogy leemelem a polcról ereklyegyűjteményem legnagyobb becsben tartott darabját. Fényképek, nyilatkozatok garmadája, amelyek kivétel nélkül az egyetlen magyar aranylabdás előtt tisztelegnek. Mégis: ennél sokkal többet érdemeltél volna.
Németországban Beckenbauer, Brazíliában Pelé évtizedek óta arcai országuknak, az állandó reflektorfényben sütkérezve mindenről megosztják a véleményüket, és a világ valamennyi futballrajongója odafigyel arra, amit mondanak.
Te miért nem ezt az utat választottad? Szinte mindennap bejártál szeretett klubod székházába, az irodádból szemlélted, mi zajlik a Rólad elnevezett stadionban, de ha csak lehetett, kerülted a nyilvánosságot.
Utoljára akkor beszéltünk, amikor a Kevin McCabe távozása utáni káoszról kérdeztelek az Üllői úti szentélynél. Arra kértél, kíméljelek meg, mert egy ősfradista felfoghatatlan fájdalommal szemléli azt, ami a legsikeresebb magyar klubnál történik, és szavakba sem tudod önteni, milyen folyamatok játszódnak le Benned.
Most én is így érzek. A gyermekkorom egy darabját magaddal vitted, de akárhányszor betérek majd az Albert-stadionba, valamicskét visszakapok belőle.
Nagyon fogsz hiányozni, Flóri bácsi!