Ehud
Olmert izraeli kormányfő közleményben kifejezte "mély fájdalmát Ralph
Klein eltávozása" miatt.
Klein
1931-ben született Berlinben, Németországban élő magyar zsidó családban. A
család még a II. világháború kitörése előtt visszaköltözött Budapestre. Apját a
nácik elhurcolták, és az auschwitzi koncentrációs táborban elpusztult. A család
többi tagja azonban Raoul Wallenberg svéd diplomatának köszönhetően megmenekült
a deportálástól, és túlélte a holokausztot - írta a Háárec című izraeli lap.
Klein
16 éves korában futballozni kezdett Budapesten, majd átváltott a kosárlabdára,
és játszott a magyar bajnokságban. 1951-ben anyjával elhagyta Magyarországot,
és Izraelben telepedett le. Szolgált a haditengerészetnél, majd leszerelése
után a Maccabi Tel Aviv játékosa lett, később pedig a nemzeti válogatott
kapitánya 1965-ig, amikor is mint játékos visszavonult. Edzőként a Maccabival
14-szeres bajnok és 10-szeres kupagyőztes volt. Edzősködött az izraeli és a német
nemzeti válogatott, illetve más izraeli klubcsapatoknak élén is. Irányítása
alatt az izraeli nemzeti válogatott ezüstérmes lett az 1979-es
Európa-bajnokságon: legyőzte Olaszországot, Spanyolországot és Jugoszláviát, de
a döntőben kikapott a Szovjetuniótól.
A
pekingi olimpia pénteki megnyitóján részt vevő Simon Peresz izraeli államfő
szintén elismeréssel adózott Kleinnek. "Szerény volt a győzelemben és
látnoki képességekkel rendelkezett a nehéz időkben. Példátlan sportsikerekkel
ajándékozta meg Izraelt" - jelentette ki.
Kleint sok sikerének színhelye, a tel-avivi Jad Elijahu sportcsarnok előtt ravatalozták fel, hogy tisztelői leróhassák ott kegyeletüket. Temetése pénteken lesz.