A norvégok egy szerencsés góllal szereztek vezetést a találkozó elején – a kapu mögül visszatett korongot a lesipuskás Morten Ask a hosszún a kapu előtti tömegbe vágta, a pakk az éppen átlépő Szuper Leventéről pattant a kapunkba –, ám a második harmad emberelőnyös percei felhozták a magyar együttest. Előbb Horváth András a kapu előtti területről volt szemfüles, majd Ladányi Balázs a harmadvonalról kíméletlen. Utóbbi aztán leleményesen hozta helyzetbe Kóger Dánielt, a Salzburg légiósa pedig élt a ziccerrel.
A harmad vége ismét szerencsés norvég gólt hozott – a palánkról visszapattanó korong az üres kapunál ziccerben álló játékoshoz került –, majd a harmadik felvonásban a Sille Tamás korcsolyájáról megpattanó korong kötött ki Szuper Levente hálójában. A büntetőpárbajban viszont ezúttal is mi kerekedtünk felül, így a finnek után a norvégok skalpját is begyűjtöttük. Legalábbis elsőre. Előbbiek ellen azonban a hasonlóan jó folytatás elmaradt – Miskolcon 6-0-s vereségbe szaladt bele együttesünk –, kedden utóbbiak ellen van lehetőség bizonyítani a tartást, az állóképességet és a felkészültséget.
A norvégok elleni hétfői találkozón először játszhatott a vb-felkészülés alatt a finnek elleni duplát kihagyó franciaországi különítmény, Ladányi Balázs, Szélig Viktor és Vas Márton. Nemzeti csapatunk első, „fehérvári” sora ifjabb Ocskay Gábor halálával, majd Kovács Csaba előbb súlyosnak tűnő – egy ideig még vb-szereplése is kérdőjelessé vált –, majd azért tompításra kerülő sérülésével megbomlott, így viszont lehetőség adódott, hogy összeálljon egy immár klasszikus újvárosi ötösfogat, a védelemben Horváth Andrással és Tokaji Viktorral, elől Ladányival, az idősebb Vas-fivérrel és Peterdi Imrével. Három akciógólunkból ez a formáció két és felet hozott össze hétfőn.
 |
|
| A hétfői győztes csapat | Fotó: Kovács Anikó |
„Peterdi Imrével régen is nagyon jó volt a játékkapcsolatunk, most sem volt másként, miként a két védőtárssal sem – mondta a sporthirado.hu-nak Ladányi Balázs. – De jól ment a játék korábban Vas Jánossal is, vele is megvolt az összhangunk, ám az edzők most úgy gondolták, hogy átteszik őt máshová, hogy a tempója még jobban felgyorsítsa azt a sort. A harmadik gólunk előtt fennmaradtam a cserénél, ráadásul pont a büntetőpadok előtt. Ugye eleve fórban játszottunk, ilyenkor kell adni egy esélyt a gyors kontrára. Szuper Levente gyorsan meg is játszott a koronggal, így azonnal támadásba tudtunk lendülni. Örülök, hogy bejött a számításom és gól született a szituációból. A múlt héten csak edzettem, de nem játszottam a finnek elleni egyik mérkőzésen sem, mert így döntött a kapitány. Persze, jólesett a pihenő, de szerettem volna játszani is. Ki tudja, lehet, hogy már soha az életben nem lesz alkalmam pályára lépni a finn válogatott ellen. A kapitányunk azonban úgy döntött, hogy itt a jó alkalom, hogy lehetőséget adjon másoknak, akik így tudták bizonyítani, ott a helyük a csapatban, illetve rutint szerezhettek.”
Ladányi véleményét osztja csapattársa, Szélig Viktor is, aki hozzá hasonlóan ugyancsak nem lépett jégre a múlt héten a Finnország elleni egyik összecsapáson sem.
„Kell a válogatottnak a frissítés, mert hamarosan generációváltás elé érkezünk, és minél előbb kezdünk el cselekedni, gondolni rá, annál kevésbé lesz fájdalmas és problémás az átmenet – nyilatkozta a sporthirado.hu-nak Szélig Viktor. – Nagyon büszke voltam a csapatra a finnek elleni budapesti mérkőzésen, remekül helytálltak a fiúk, de ismét bebizonyosodott, hogy a lelátón nézni egy ilyen találkozót sokkal nehezebb. Állandóan jégre akartam lépni. A finnek elleni miskolci találkozónk viszont gyengébbre sikerült. Már sokadszor fordul elő velünk, hogy az első, jobb teljesítményünket másnap nem tudjuk megismételni, nem volt ez másként a finnek ellen sem. A felkészülés viszont részben arról is szól, hogy ilyen szempontból még kiegyensúlyozottabb teljesítményre legyünk képesek majd a vb-n, illetve a jövőben. Ez a fizikai része, a taktikai pedig az, hogy a korong nélküli játékban is előre lépjünk. Azt hiszem, a norvégok elleni hétfői mérkőzésen maradéktalanul megoldottuk ezt a védekezési feladatot. A vb-n is hasonlóan erős, gyors ritmus vár ránk, mint a hétfői harmadik harmadban, amikor kicsit beszorultunk a harmadunkba. De döntően Svájcban sem sokat lesz nálunk a korong. Persze, jó hogy győzni is tudunk egy ilyen felkészülési találkozón, de akkor sem dől össze a világ, ha kikaptunk volna.”
 |
|
| Vas János ezúttal Palkovics és Fekete csatártársaként kapott szerepet | Fotó: Kovács Anikó |
Vas János évek óta magányos légiós harcosként kap szerepet a válogatottban, így tulajdonképpen bármelyik sorba osszák be, ott hiányzik a társakkal az igazi összeszokottság. Az utóbbi időben viszont rendre testvére, illetve Ladányi mellett kapott szerepet, hétfőn viszont mások mellé osztotta be a szakvezetés.
„Nincs ezzel semmi gond, Palkovics Krisztiánnal is játszottam már egy sorban, ismerjük egymást annyira, hogy meg tudtuk oldani ezt a feladatot – értékelt a hétfői találkozót követően Vas János. – Többet ütköztünk, mint a finnek ellen, ellenük ez nem lett volna nyerő taktika. Utóbbiak túlságosan gyorsak voltak ahhoz, hogy az egész meccsen tartsuk velük a lépést, de szerencsére a norvégok ellen ezzel nem volt gond. Sőt, jobbak voltunk, a második harmadban kifejezetten mi irányítottuk a játékot, a mi akaratunk érvényesült. Ha pedig ők támadtak, akkor jól védekeztük. Kicsit peches gólokat kaptunk, 3-2 után elsősorban a védekezésünkre figyeltünk, szerettünk volna nyerni, megőrizni az előnyünket, de jött egy korcsolyán megpattanó korong és egyenlítettek a norvégok. Jó lenne hasonló teljesítményt nyújtanunk a keddi mérkőzésen is.”