Iszmail sejk egy falusi bazárban a szomszédos Sultanpurból érkezett Musztafa sejk névre hallgató társával kártyázott. A harmincas évei végén járó helyi férfinek nem nagyon ment a zsuga, összes pénzét elveszítette, ám ezzel messze nem maradt annyiban a játék.
A póker hevében Iszmail úgy döntött, saját lányát teszi fel, mint tét. Társa belement az üzletbe, a szerencse ismét Musztafa mellé szegődött, aki megnyerte a partit, és tiltakozása ellenére a 11. osztályos lánnyal távozott a helyszínről.
A szemtanúk nem hagyták annyiban a dolgot, másnap Sultanpurba indultak, és hazahozták a szerencsétlen gyermeket. Iszmail közismert szerencsejátékos volt a környéken, azonban azt soha senki nem gondolta, hogy ilyen középkori módszereket alkalmazna.
A helyi rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.