A lap szerint súlyos veszélyeket rejthet a drasztikus diéta. Az Il Figlio úgy értesült és ezt senki sem cáfolta, hogy az egyéves kihagyás után visszatérő finn legenda, Janne Ahonen nevéhez fűződik a 200-as kalóriahatár.
„Mentsük meg az anorexiás Ikaroszokat, akik gyakran esnek túlzásokba. Ammann és testvérei számára a testsúly jelenti a legnagyobb ellenséget” – hirdeti az Il Figlio.
Tény, az alacsony testsúly révén a síugrók tovább maradhatnak a levegőben, vagyis hosszabb lesz az adott versenyző ugrása. A sportág „sajátossága”, hogy a stílus mellett a távolság határozza meg a pontszámot és a helyezést. Ördögi kör, hiszen a sportolókat éppen kedvenc időtöltésük kényszeríti rá a drasztikus diétára.
„Ne beszéljünk anorexiáról, de a bőr és a csont kapcsolódása időzített bombát jelent” – írta az olasz újság.
Az Il Figlio elrettentésképpen közölte az amúgy a középmezőnybe tartozó itáliai Sebastian Colloredo (176 cm/61 kg) ételadagját egy-egy verseny előtt. Erre mondják, hogy annyit eszik, mint egy kolibri…
Lássuk csak: reggelire müzlis szelet és darabka csoki, majd utána az ebéd ki is marad. Vacsorára némi rizs és saláta… Nem véletlen, hogy ez Colloredo mottója: „A kilogrammok jelentik a különbséget a legjobbak között.”
A német Martin Schmitt az 1990-es évek végén, a 2000-es esztendők elején tartozott a világ legjobbjai közé, de még napjainkban is tagja a német válogatottnak. A nagytermetű versenyzők közé tartozik, igaz 182 cm-hez mindössze 63 kg párosul.
„Belefáradtam és kimerültem a koplalásba. Nincs már erőm a folytatáshoz” – jegyezte meg nemrég Schmitt, aki legjobb esetben is napi 1300 kalóriát „fogyaszthatott”. Ez fele a szükségleteinek.
Sven Hannawald, az aszkéta... |
A 2002-ben csapatban olimpiai bajnoki címet szerző klasszis társa, a néhány éve még a legjobbak közé tartozó Sven Hannawald nem is bírta a spártai életmódot, fantasztikus sikerei után depresszióba esett. Elképesztő diadalokat aratott a 2001-2002-es szezonban, majd utána egyre gyengébb eredményeket ért el, 2004 tavaszán pedig maga is elismerte, a burnout-szindrómával (kiégés”) küszködik. Hannawald 2005-ben zárta pályafutását.
A négyszeres olimpiai bajnok Simon Ammann (173/55), a kétszeres ezüstérmes Adam Malysz (170/54) és a kétszer harmadik Gregor Schlierenzauer (180/61) méretei is alátámasztják azt az állítást, hogy nem a síugrók árasztják el a gyorséttermeket…