Mindazonáltal a küldöttség erejének szinte már sértő alábecsülése volt a „három arannyal már meg is elégszünk” felfogás. Elismerem, hogy túlzott bátorság lett volna győzelmet várni – remélni azért lehetett – Risztov Évától, Szilágyi Árontól vagy a Dombi, Kökény kettőstől, abban viszont a hozzá nem értők is joggal reménykedhettek, hogy a kajak-kenu csapat – azon belül is a „női szakasz” – egymaga képes szállítani azt a bizonyos három aranyat. A szinte biztos bajnoknak tekintett Vajda Attila ugyan „elszállt”, viszont Kozák Danuta helyette is összelapátolta az elsőséget. A női kajaknégyes bármelyik versenyen győzelmi esélyes, akárcsak a Kovács, Janics duó, vagy utóbbi egymaga.
Ha valaki előzetesen azt hangoztatja, hogy Pars Krisztián, Berki Krisztián vagy Gyurta Dániel nem bajnokesélyes, az magát a versenyzőt sértette volna meg; ők maguk jelentették ki, hogy szerfölött csalódottak lennének, ha nem nyernének. Cseh László elismerésre méltó magabiztossággal jelentette ki az elutazás előtt, hogy élete formájában érzi magát – előbb-utóbb csak kiderül, miért maradt el saját várakozásától –, és, ugyebár, joggal bízhattunk a férfipólósok elsőségében is.
Tapasztalat továbbá, hogy minden olimpián akad legalább egy – szerencsés esetben két – sportoló, aki meglepetést okoz; ilyen volt Szöulban Egerszegi Krisztina vagy Gyulay Zsolt, Barcelonában Kovács Antal, később a kalapácsvető Kiss Balázs vagy a birkózó Majoros István. Egy olyan erős birkózó- és cselgáncs-válogatott, mint amilyen Londonban szőnyegre, illetve tatamira lépett, elővarázsolhatott volna egy aranyat, ahogy majdnem meg is tette Ungvári Miklós, illetve Lőrincz Tamás.
Belátom, néhány századmásodpercnyi különbségű győzelmet – ilyen volt a férfi kajak kettesé – nem lehet megjósolni, ahogy Berki elsősége is hajszálon múlott, nem is beszélve Risztov Éva négytizedes sikeréről. A nyolc arany azonban nem is kicsivel több, mint a három, és remélhetőleg lesz még több is. És akkor majd mikrofonért nyúl valamelyik tótumfaktum, imígyen: „ezt vártuk…”
Oda a rekord. A vízilabdacsapaté is, a Szívós családé is. Ami a válogatottat illeti, már Pekingben felülmúlhatatlannak tetsző csúcsot ért el: sorozatban harmadszor is olimpiát nyert. Amennyiben Londonban összejön a negyedik...
Tovább a teljes cikkhez »
Nagy-Britanniában, mint tudjuk, szinte bármire lehet fogadni; az csak természetes, hogy az olimpia eredményeire is. Sőt. Amennyiben a megnyitó ünnepségen az olimpiai lángtól kigyullad Boris Johnson londoni főpolgármester haja,...
Tovább a teljes cikkhez »
Túl az olimpia felén, a hajrához közeledve érdemes egy pillantást vetni az éremtáblázatra; meglehetősen árulkodó, különösen akkor, ha összevetjük a pekingi végeredménnyel. ...
Tovább a teljes cikkhez »
VÉLEMÉNY. Egy fránya izomhúzódáson bukott el a sporttörténeti csoda: ha Asafa Powell harminc méterre a céltól nem kap a combjához, akkor a londoni százméteres futódöntő mind a nyolc részvevője tíz másodpercen belül ért volna...
Tovább a teljes cikkhez »
JEGYZET. Az Egyesült Államok kosárlabda-válogatottja csoportmérkőzésen 99:94-re verte Litvániát. A nem is tudom hányadik Dream Team, ha úgy tetszik, hozta a kötelezőt. Az egész szót sem érdemelne, ha nem volna olyan makacs az...
Tovább a teljes cikkhez »