Biros: Most még csikoroghat a gépezet

Az egriek tavalyi évben a világ és Európa legjobbjának is megválasztott kiválósága az olimpia után esett át egy orvosi beavatkozáson: még a nyári, felkészülési időszakban szíve mellett egy mellkasi röntgen cisztát mutatott ki, amelyet viszont csak a pekingi olimpia után távolítottak el. Biros nem hagyta abba a felkészülést, teljesen erőbedobással küzdött Pekingben, tizenhárom góllal a magyar csapat legeredményesebb játékosaként nagyban hozzájárult az újabb aranyérem megszerzéséhez.

Biros csak a szezon közben kapcsolódott be az egri klub munkájába, de egyéb sérülései ott is megakadályozták őt abban, hogy csapata vezére legyen: az elmúlt napokban manchesteri orvosi team vizsgálta meg. Az eredmény: a húzódásaiért alkati adottságait terheli a felelősség, a műtétet elkerülte ugyan, viszont napi rendszerességgel fizioterápiás feladatokat kell végeznie, hogy célirányosan megerősítse izomzatát.

„Természetesen bennem is felmerült, akárcsak az idősebbekben, hogy kihagyok egy, vagy akár két évet is válogatott szinten, aztán majd meglátjuk, bírom-e még a terhelést, szüksége van-e rám Kemény Dénesnek, vagy sem – mondta a sporthirado.hu-nak Biros Péter. – A kapitánnyal erről többször is beszéltem négyszemközt, és végül engedtem magam meggyőzni a folytatásról. Megkért, hogy maradjak, ne az legyen, hogy egyszerre minden kulcsembere kiszáll a csapatból. Szüksége volt egy olyan rutinos mezőnyjátékosra a háromszoros bajnokok közül, akire feltétel nélkül felnéznek és hallgatnak a csapattársak, a fiatalok. Aki képes a csapatkapitányi elvárásoknak is megfelelni, úgy a medencében, mint a parton. Végül maradtam, de ez nem azt jelenti, hogy Londonig folyamatosan ki kell most már tartanom. Elvileg adott a lehetőség nekem is arra, hogy a hátralévő évek közül valamelyiket a feltöltődésre szánjuk. Aztán majd meglátjuk, szükségem lesz-e arra, hogy kihagyjak egy válogatott szezont, vagy sem.”

London, 2012. A válogatott célja egyelőre távoli, vagy legalábbis annak tűnik. Addig még sok, nagyon sok munka és lemondás vár a válogatott keretben számításba vett játékosokra. Mert a sikereket, az olimpiai bajnoki címet nem adják ingyen, annak ára, méghozzá komoly ára van. Biros Pétertől azt kérdeztük: a Londonig vezető út inkább nehéz, vagy 2012 sokkal inkább időben van messze egyelőre?

„Időben egyelőre nagyon távolinak tűnik, bár azért nem annyira, hogy ne figyeljünk oda rá már most. Ami segítség lehet ennek a három és fél évnek a minél „fájdalommentesebb” átvészelésében, az a sok munka, a sok feladat, ami a csapatra időközben vár. Persze, mindez egyben a nehézségét is jelenti.”

Biros Péter: Élet, erő, betegség, egészség...

Ha valaki tudja, milyen sok munkának a gyümölcse érett be a legutóbbi három olimpián, az a mostani keretből egyértelműen leginkább Biros Péter. A Kemény-csapat indulásánál ugyan még nem volt ott a kiválóság, de gyorsan beszállt, az 1999-es, magyar aranyérmet hozó firenzei Eb-nek már egyértelműen a hőse és meglepetésembere volt. Azóta elképzelhetetlen nélküle a magyar pólóválogatott. Most viszont új feladatok várnak rá, egy szinte új csapatban…

„Eddig egy hivatalos mérkőzést játszott ebben a felállásban a magyar válogatott, Németországban 9-4-re nyertünk a házigazdák ellen. A hétvégi egri tornán tőlünk, mint vendéglátóktól a hagyományok és az eredmények miatt mindenki győzelmet vár. Csak mi nem tudjuk még igazából, mit várjunk magunktól. Elsősorban játékban. Mint egy új csapatnál általában, csikoroghat majd a gépezet, tudjuk, csikorogni is fog. Az a lényeg, azért dolgozunk, hogy augusztusra, a nyári világbajnokságra tűnjön ez el, ott működjön olajozottan a csapat. Vagy, ha az idő rövidsége és az átalakulás nagysága miatt nem is tudjuk végképp eltűntetni, azzal legalább csak mi legyünk tisztában belül, az ellenfelek ne lássák, ne érezzék azt rajtunk. A keretben tizennyolc játékosra számít most a kapitány, mindenki azét hajt, küzd, hogy a nyári vb-felkészülésnél is ott lehessen még.”

A válogatott egyelőre alakulóban, Biros Péter klubcsapata, az Eger viszont már egy összerakott együttes. Az előző idényben bajnoki döntőbe jutó hevesiek azonban a most zajlóban szezonban igencsak felemásan teljesítenek: az Euroligában sem igazán tudták megnehezíteni a fajsúlyos riválisok, a Partizan és a Vasas dolgát, a bajnokságban pedig kifejezetten hullámzóan szerepelnek, mintha több honi rivális is a „fejükre nőtt” volna.

„Nem biztos, hogy az Eger idei szereplése gyengébb a kelleténél. Mert lehet, hogy a tavalyi volt erőn felüli. Valóban értek bennünket kellemetlen, nem várt vereségek, pontvesztések, amikre nem gondoltuk, amiket nem terveztünk. Úgy érzem, házon belül azonban már érezhetőek a változások, bár látszata és eredménye ennek még nincs. Bízom benne, a rájátszásra már összeáll a kép. A Vasas valóban kilóg most a honi mezőnyből, jelen állás szerint egy tisztes eredmény lenne az Egertől, ha idén is bejutnánk a döntőbe.”