A pénteki szavazás fontosságát jelzi, hogy azzal az IIHF honlapja is kiemelten foglalkozik, megemlítve a versenyben maradt négy nemzetet. Akik között, tegyük hozzá gyorsan, hiszen ritka pillanat az ilyen, igazi sportági nagyhatalmat ezúttal nem is találunk. Talán a gazdasági válság hatására gondolkodtak el adott országokban egy pályázati anyag menedzselésének költségén, talán maga az öt múlva esedékes rendezés időbeli távolsága késztette visszavonulóra őket.
Egyedül a csehek voltak képben, de ők már egy hónapja, az utolsó zürichi prezentáció előtt jelezték visszalépésüket. A helyzet olyan országoknak adott esélyt így, amelyek egy kivételtől eltekintve eddig nem rendezhettek A-csoportos vb-t. A kakukktojás Lettország, ahol először és mindezidáig utoljára 2006-ban rendezhettek vb-t. Ukrajna, Fehéroroszország és hazánk eddig még nem volt rendező A-csoportos sportági topeseménynek. A négy ország bármelyik húzónév beszállása esetén azonnal kiszállna a versenyből, mint ahogyan történt az az elmúlt években.
A lettek és a fehéroroszok tulajdonképpen stabil élvonalbelieknek tekinthetők, nem úgy az ukránok és a magyarok. Utóbbi két együttes jövőre a második vonalban szerepel majd, a mieinkkel ellentétben Ukrajna idén is a másodosztályban szerénykedett, köszönhetően éppen nekünk.
$$jatekos$$
A magyar válogatott egy nagy mérföldkövet átlépett ugyan, hetven év után ott lehetett és megmérettetett a sportág krémjével, viszont könnyűnek találtatott. Minket persze büszkeséggel tölt el a tisztes helytállás, másokat viszont kevésbé érdekel. Ők megnézik az eredményeket és ott hat vereséget látnak, 6-29-es gólkülönbséggel. Egy kicsit jobb teljesítmény a pályán a magyar pályázat esélyein nagyot lendített volna.
Ugyancsak nem segített nekünk az, hogy Németország, a 2010-es vb rendezője az alsóházban szerepelt. És tulajdonképpen ki is esett volna, a németeket csak az tartotta bent az elitben, hogy jövőre ők lesznek a házigazdák. Az osztrákok így hiába nyertek ellenük és előzték meg őket, végül kiestek. Korábban ezt sokan végig sem gondolták talán az érintettek közül, ezúttal viszont az eset eszükbe jutatta azt is: mi van, ha például a magyar csapat nem szerez jogot 2014-re az A-csoportra, viszont rendezőként ott a helye? Akkor bizony az előző évről három kiesőnek kell lennie, vagy ötlet szintén dobjuk be, csak egy feljutó lehet. A második vonal két győztese nem automatikusan feljutó. Ezen a szinten, tulajdonképpen velünk azonos helyen a sportágban, közel tíz nemzetet találunk. Ők aligha akarnak kedvünkbe járni a rendezéssel saját kárukra.
A Papp László Sportaréna tökéletes helyszín, viszont a fehérvári létesítmény egyelőre még mindig, immár évek óta csak maketten létezik, igaz egyre közelebb kerül a kivitelezéshez.
Viszont nemcsak ellenérvek, hanem érvek is vannak a magyar pályázat sikere mellett. A csapatot Svájcba is elkísérő szurkolók minden szinten elismerést kaptak, ráadásul hazánk földrajzilag is jóval megközelíthetőbb a kontinensen, mint a riválisoké. Ez pedig a vendégszurkolók esetében döntő szempont. A magyaros vendégszeretet a döntéshozók előtt sem ismeretlen.
A három szovjet utódállam megosztottságot is eredményezhet egymás között, de a fehéroroszok nyerő állásban vannak, elképzelhető, hogy mellettük összefognak még a riválisok is. Ebben az esetben a keleti régió alig három hónappal a téli olimpia után, amelyet Szocsiban rendeznek, újabb jeles eseménynek adna otthont, nevezetesen a hoki vb-t.
A 2010-es vb-t Németországban (Köln és Mannheim), a 2011-es Szlovákiában (Pozsony és Kassa), a 2012-es Finnországban (Helsinki és Turku), míg a 2013-as Svédországban (Stockholm és Malmö) rendezik meg.
Fehéroroszország (9. hely a 2008-as IIHF-világranglistán): a fő pálya a 15 ezres Minszk Aréna, a KHL-ben vitézkedő Dinamo Minszk csarnoka, amely jelenleg felújítás alatt van és decemberben nyitja meg újra a kapuit. Rendezés esetén egy másik, új aréna épülne Minszkben, amelynek befogadóképessége nyolcezer.
Lettország (11.): a 2006-os rendezés és az IIHF-honlap látogatottsága bizonyságot ad arról, hogy igazi hokiőrültek fogadnák ismét az elitet. Az Arena Riga 10.300 néző befogadásra képes, 2011-re egy nyolcezres új csarnokkal egészülnének ki. Nyolc kilométerre a fő csarnoktól.
Ukrajna (17.): Kijevben a fő csarnokot 2012-ben tervezik átadni, 12 ezer nézőre tervezve, az 5500 néző Central Sport Palace a jövő évben nyitna.
Magyarország (20.): a Papp László Sportarénát 2003-ban adták át, számunkra emlékezetes, a Divízió I-es vb volt a sportnyitány, 12500 néző tudnak vendégül látni. A fővárostól hatvan kilométerre lévő honi sportági fellegvárnak, Székesfehérvárnak 2010-re lenne 7500 nézővel vb-szintű létesítménye.