Innsbruck, 3000 néző.
INSSBRUCK: Kotyk (kapus) – Brennan, Letang, Hohenberger M., Murray (1), Messmer, Lakos, Unterluggauer (1), Henderson, Johner, Bellissimo 1, Hohenberger H., Vogl, Offner, Pewal, Woger, Sarg, Steinacher, Hanschitz, Salfi 1, Soukharev. Vezetőedző: Ron Kennedy.
ALBA VOLÁN: Szuper (kapus) – Martens, Tokaji, Sofron, Ocskay, Fekete, Forsyth, Byström, Guerriero 1 (1), Martz (1), Kovács Cs. 1, Ondrejcik, Jobb, Hegyi, Nagy G. (1), Benk 1, Vaszjunyin. Vezetőedző: Ted Sator.
Kiállítások:6+10 ill. 12+10 perc
- Jesenice - Salzburg 4-2
- Ljubljana-Graz 2-3-büntetőkkel
- Vienna-Linz 2-0
- Villach-Klagenfurt 4-3
Hét vereség zsinórban, s azokon csak egyetlen pont. Ez az Alba Volán mérlege az utóbbi mérkőzéseken, de a mélypontot nem is e lehangoló statisztika, sokkal inkább a Graz elleni 0-4, valamint a mutatott játék okozta.
Persze, a legnagyobb rivális elleni vereséghez kellett Horváth András és Palkovics Krisztián sajnálatos hiánya is, ráadásul az EBEL-ben nincs megállás: karácsonykor is folytatódik a csata.
A fehérváriak ahhoz az Innsbruckhoz látogattak péntek este,
amely néhány fordulóval ezelőttig csapnivalóan szerepelt, már-már azt hittük,
hogy a Graz és a Ljubljana mellett a tiroliakat is megelőzheti a kék-fehér
egylet a rájátszásba folyó harcban. Aztán kiderült: az Innsbruck bizony nem
gyenge csapat, összeszedték magukat, s a tabellán is alaposan elhúztak az
„alsóháztól”, az Alba Volántól kilenc pontra.
Az előjelek tehát nem a Volánnak kedveztek, s a mérkőzéskezdet sem, hiszen szűk öt perc elteltével megszerezte a vezetést a hazai együttes Bellissimo révén, midőn az idén a jó játékkal adós maradó Artyom Vaszjunyin a büntetőpadot koptatta…
Mindössze húsz másodperc kellett az Albának az egyenlítéshez, ekkor az új
szerzemény, a Graz ellen már bemutatkozott apró termetű csatár, Guerriero vágta
a pakkot a ketrecbe. A felek küzdöttek becsülettel, darálták egymást rendesen,
ahogy az osztrák ligában megszokhattuk, s úgy tűnt, mindkét flotta kihúzza
kapott gól nélkül a harmadot, de végül nem
így történt: húsz másodperccel a dudaszó előtt Salfi ismét vezetést
szerzett az Innsbrucknak, ami lélektani csapás volt a vendégeknek.
Gondoltuk mi, csakhogy a Volán ismét felállt a a padlóról: a fiatal válogatott Benk András mutatott valamit tehetségéből, s másfél perccel a középső harmad kezdete után mattolta Kotyk hálóőrt, aki nem mellékesen a liga egyik legjobb képességű kapusa.
Harc volt a jégen a javából, gyűrték, gyömöszölték egymást a felek, s
végre játékban is mutatott valami újat, dicsérni valót az Alba Volán, ami
leginkább a megalkuvást nem tűrő bátorságban, küzdeni tudásban jelentkezett.
A hazaiak nem tudtak mit kezdeni a magyarok harcmodorával, s szemmel láthatóan úgy voltak vele: az utolsó húsz perc csak elég lesz ahhoz, hogy bekotorjanak egy gólt Szuper Leventének, s azzal megnyerjék az összecsapást.
A probléma az volt, hogy a Sator-csapat nem így gondolta, továbbra is elszántan játszott, Guerriero pedig mutatott valamit abból, miért is vártak annyi ideig az Alba Volán vezetői egy új légiós leigazolásával.
Hogy az utolsó felvonásban nem kímélték egymást a
felek, azt a sok kiállítás is mutatta, de a Volánt ezen az estén nem lehetett megállítani: a 48. percben
Guerriero passzát Kovács Csaba váltotta gólra, s érett a nagy meglepetés, egy
rendes játékidőben kiharcolt Volán-győzelem.
A fehérváriak ereje, lendülete kitartott a végéig, így nagy csatában megérdemelt győzelmet arattak a kék-fehérek, ami úgy kellett a csapatnak, mint egy falat kenyér.