Ganxsta Zolee: Ennél nincs jobb

Hokiünnepre készültünk, hiszen a sportági elitből az elmúlt években volt szerencsénk több csapattal is hazai pályán megmérkőzni. Vendégül láthattuk a kanadai, a svéd, a szlovák, de ide sorolhatjuk nyugodtan a német válogatott is. A sor ezúttal a finnekkel folytatódik, majd egészül ki már Svájcban, a vb helyszínén a címvédő Oroszországgal. De ne szaladjunk annyira előre, szenteljük figyelmünket a finn csapatra. Így tette ezt Magyarország egyik legnagyobb, de mindenképpen legismertebb fanatikus finnhoki-rajongója, Zana Ganxsta Döglégy Zolee Zoltán, aki nem hagyta elmenni maga mellett azt a lehetőséget, hogy találkozhasson és névre szóló autogramot kérjen egyik – kettő van neki – nagy sportoló kedvencétől, az élő finn legendától, a válogatott jelenlegi vezetőjétől, Jarri Kurritól.

A nagydumás rappert még az sem zavarta és hozta zavarba, miközben a Kurri életéről szóló exkluzív kiadású könyvet a kezéből az asztalra letette, hogy a nagy kedvenc a névre szóló aláírás előtt visszakérdezett: milyen névre is szóljon pontosan a megszólítás, Zocsi?

Általános, bár rendkívül visszafogott derültség mellett a zenész-énekes-híresember azonnal pontosított, majd betűzte is keresztnevét, így minden akadály elhárult végül az autogram és a közös fénykép elől.

- Van, akinek sikerült az élet! – vetettük oda a párbeszédre csak a fotó után kapható, addig kizárólag a lényegre – nehogy valamilyen fatális véletlen folytán lemaradjon róla – koncentráló Zana Zoltánnak.

- Jarri Kurri nálam az isten! Pontosabban ő, na és Maradona! Ők ketten. A cipőjüket csókolgatnám…

- Azt azért aligha gondoltad, hogy a finn jégkorongozó még a „keresztapád” is lesz egyszer?

- Irigykedsz, mi? Persze, megértelek…

- Arról már többször nyilatkoztál: annak idején fiatalon az Izvesztyija Kupákon ragadott meg a sportág, azon belül pedig leginkább a finn csapat. De miért pont Kurri lett a kedvenc?

- Viccelsz? A legnagyobb játékos volt, a csapat legjobbja. A mai napig őrzöm azt a kis hokisfigurát a polcomon, ami őt ábrázolja.

- Arra számítottál, hogy valaha a magyar jégkorong-válogatott ellen láthatod az osztálykülönbséggel jobb finneket, ráadásul hazai pályán?

- Ugyan már, dehogy számítottam. De szerintem ezzel nemcsak én vagyok így, hanem még sokan mások. Sőt, valószínű mindenki más. Hogy ők itt vannak nálunk és játszanak a magyar csapattal az óriási dolog. Már az felfoghatatlan élmény, hogy ott lehetek majd a mérkőzésen. Függetlenül játéktól, eredménytől, minden egyébtől.

- Egy kis gondot azért csak okoznak majd neked?

- Nekem? Aligha...

- Tessék: melyik hokismezedet veszed fel? A magyart, vagy a finnt? Magára valamit is adó profi hokiszurkoló kedvenc csapatának mezében foglal helyet a lelátón.

- Nem fogsz ki rajtam! A magyart veszem fel, mert mégiscsak magyarok vagyunk, a finnt pedig a derekamra kötöm. Ennyi.

- Ravasz! Egyvalakinek azonban már nem lesz lehetősége felvenni a válogatott mezt. Bármennyire is szeretnénk… Köztudottan jó viszonyt ápolsz a magyar hokiválogatott tagjaival és a sportágban élőkkel. Hogyan fogadtad ifjabb Ocskay Gábor halálát?

- Ááá… Borzasztóan nehezen. Minden tiszteletem és együttérzésem a szülőké, különösen idősebb Ocskay Gáboré, akivel talán még Gábornál is közelebbi barátságot mondhatok a magaménak. A természettel teljesen ellentétes, hogy a szülőnek kell elkísérnie utolsó útjára a gyerekét. Ez felfoghatatlan és feldolgozhatatlan számomra. A legmesszebbmenőkig igazat adok neki, amikor azt mondta: csak a jók mennek el. Ez tényleg így van, csak a jók… A .….. meg itt maradnak köztünk. (A kipontozott rész tartalmával kapcsolatos jelzőket olvasóink színes képzeletére bízzuk. Részünkről megjegyzés gyanánt annyit említenénk meg: a félperces tirádának nemhogy szava, de még szótagja sem idézhető nyomdafestéket tűrően.) Nemkülönben a csapat előtt is tisztelettel kell adóznom, hiszen fájdalmukkal együtt kell pályára lépniük, már a temetés másnapján.

- Vesztettél már el korban hozzád ilyen közelálló barátot?

- Egyetlen ilyen, Gáborhoz hasonlóan hozzám közelálló ismerősöm volt, aki meghalt, egy motoros barátom. Az is fájdalmasan szörnyű volt. Miként akkor és most is a felismerés: Úristen, de hiszen ez bármelyikünkkel megtörténhet? Velem, veled, bárkivel. Gábor nővérével találkoztam a napokban, együtt hívtak meg bennünket egy televíziós műsorba. Ott volt alkalmunk beszélgetni. Szóba került persze, hogy Gábornak mindene volt a jégkorong, micsoda tragédia, hogy pont ő marad így le arról az A-csoportos vb-ről, amely minden magyar jégkorongosnak az álma, és ez a csapat képes volt megvalósítani az álmait. Igen, de közülük egyedül Gábor lesz az, történjen bármi, aki az idők végezetéig A-csoportos jégkorongos marad majd. Ő onnan soha nem esik ki. Soha nem feledjük…

- Köszönöm, hogy rendelkezésemre álltál, az Arénában majd találkozunk.

- Jössz te is?

- Ha csak egyetlen programot mondasz csütörtök estére, ami ennél akár leheletnyivel is többet ér, akkor oda megyek és nem hokimeccsre…

- Ennél jobbat? Igazad van, nincs olyan…

A magyar és a finn jégkorong-válogatott története során korábban még soha nem találkozott egymással. Köszönhető ez a két nemzeti csapat közötti osztálykülönbségnek. A finnek történetük során már 51 alkalommal vehették részt A-csoportos vb-n, igaz éveken keresztül csak partnerei lehettek a nagyágyúknak. 1995-ben azonban aranyérmet szereztek, a finn csapattal pedig még a legjobbnak is minden versenyen számolniuk kell. Az utóbbi három év egyikén sem maradtak vb-érem nélkül. A 2007-es oroszországi tornán döntőt játszhattak, de be kellett érniük az ezüsttel, 2006-ban Lettországban és 2008-ban Kanadában bronzérmes helyen zártak.

A finn jégkorong legismertebb alakja az idén 49 éves Jarri Kurri. A legendás támadó, megannyi NHL-csata hőse ötször volt Stanley Kupa-győztes együttes meghatározó tagja. Játszott az Edmonton, az LA Kings, a NY Rangers, az Anaheim és végül a Colorado csapatában. Az észak-amerikai ligában 1980-ban mutatkozott be és 1998-ban vonult vissza. Legnagyobb sikereit az Olajosoknál aratta, amely klubot tíz évig szolgálta, Wayne Gretzkyvel alkotott duójuk minden idők legjobb, legponterősebb és legszínesebb csatárpárosa volt. A sportág egyik valaha élt legjobb játékosa egyedüli finn korongosként került be eddig a Jégkorong Hírességek Csarnokába, 601 NHL-s góljánál pedig ezidáig egyetlen európai korongos sem termelt többet.

$$fhvideo:84914$$

Sokaknak kis lemondás, sokaknak nagy öröm