Hangsúlyozta: az állam idén összesen 31 milliárd forinttal támogatja a sportot, ez az elmúlt két évtized legnagyobb mértékű hozzájárulása. Hozzátette: mivel a piaci szféra jelenléte nem elég jelentős a magyar sport támogatásában – 7-11 milliárd forint közé tehető, s ez mindössze tíz százaléka a magyar sport teljes költségvetésének –, a szponzoráció mellett szükség volt a társaságiadó-kedvezménnyel járó sporttámogatási szisztéma (TAO) bevezetésére.
Az államtitkár szerint azért csak öt csapatsportág – labdarúgás, kézilabda, vízilabda, kosárlabda és jégkorong – számára biztosították ezt a lehetőséget, mert ezekben sportol a magyar igazolt versenyzők 75 százaléka, másfelől ezek a sportágak itthon hátrányos helyzetben vannak az Európai Unió más tagállamaihoz képest.
"A következő negyvenöt napban az öt látványsportág szövetségével áttekintjük a társaságiadó-kedvezménnyel járó sporttámogatásokra beérkezett pályázatokat, hogy azok közül melyek illeszthetők be a nemzeti sportágfejlesztési koncepciókba, illetve összhangban vannak-e a kormányzati stratégiával" – fogalmazott Czene Attila.
Hozzáfűzte: ha már tiszta képet kaptak arról, hogy mekkora összeg folyhat be ezen a közvetett módon az öt látványsportágba, akkor dönthetnek arról, hogy ezekben a kiemelt sportágakban mennyivel csökken jövőre a közvetlen állami támogatás mértéke. Az államtitkár kitért arra is, hogy a felszabaduló összegeket a TAO-kedvezményből kimaradt egyéni sportágak támogatására csoportosíthatják át.
Czene Attila úgy látja, hogy a beérkezett pályázatok körülbelül egyharmada szakmai vagy technikai okok miatt valószínűleg nem lesz támogatható, de hogy a TAO-kedvezményen keresztül összesen végül is mekkora összeg folyhat be az öt látványsportágban, arra vonatkozólag nem bocsátkozott jóslásokba.
Az államtitkár még arról is beszélt, hogy pályázatok megvalósításának ellenőrzésére háromlépcsős rendszert dolgoztak ki, s akik megsértik az előírásokat, azok szigorú szankciókra számíthatnak.