"Magyarországon egyelőre nincs jogszabályi rendszere az ilyesféle vásárlásnak. Természetesen meg kell különböztetni, hogy valaki az adott anyagot, amely rajta lehet a doppinglistán, egészségügyi okokból vásárolja, akár a neten, akár máshol és orvos írta-e fel neki, vagy pedig a csalás szándéka vezeti" - mondta Tiszeker Ágnes. Kiemelte: a Büntető Törvénykönyvet (Btk.) január elsejével szigorítják, amelybe a doppingszerekkel kapcsolatos úgynevezett kereskedelmi magatartás már belekerül, vagyis az, hogy ki birtokol doppingszert, ki ad, ki vásárol, és ez alapján már nemcsak igazolt sportolót, hanem akár edzőt, orvost is el lehet tiltani.
"Arra csak egy hatóság képes, hogy ellenőrizze mondjuk az internetet, hogy rendel-e bárki doppingszert, illetve azt milyen céllal teszi. Például kell-e figyelni az illetőt azok után, hogy befutott a rendelése. A MACS nem hatóság, Magyarországon a rendőrségnek van erre jogosítványa, és mindkét oldal együttműködésére szükség van" - tette hozzá.
A Btk. doppingszerekre vonatkozó január elsejei szigorítása nyomán akár börtönbüntetés is kiszabhatóvá válik. Az a személy például, aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítménynövelőt előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy orvosi vényen rendel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztést kaphat, ám ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, öt évig terjedhet a büntetési tétel. A büntetés akár nyolc esztendő is lehet abban az esetben, ha a bűncselekmény folytán 18 év alatti személy jut tiltott szerhez.