1957-től a Békéscsabai Építők Előre, 1965-től a Magyar Pamut, 1967-től a Budapesti Vasas versenyzője volt. Mindvégig papírsúlyban (48 kg) versenyzett. 1968-tól 1980-ig szerepelt a magyar válogatottban.
Első jelentős eredménye az 1969-ben Bukarestben szerzett Európa-bajnoki cím, amit az 1971. évi madridi Európa-bajnokságon is meg tudott védeni. A magyar küldöttség tagja volt az 1968-as mexikóvárosi, az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpiai játékokon.
Münchenben nem talált legyőzőre, megszerezve ezzel a nyári olimpiák történetének 101. magyar aranyérmét. Nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet, 1968-ban és 1972-ben az év ökölvívójának választották. 1976-tól a Vasas Ökölvívó Szakosztályának vezetőedzője is volt. Az aktív sportolást a moszkvai olimpia után fejezte be.
Visszavonulása után a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, a Népstadion és Intézményei Vállalat rendésze, majd 1994-től 1995-ig az egri Kordax SE vezetőedzője volt. 1996-tól a Magyar Ökölvívó Szövetség tanácsadója.