Bő félórával a kezdés előtt a Körcsarnok bejáratánál Szeri Attila, a Super Grand Prix főszervezője elégedetten állapította meg, hogy valamennyi jegy gazdára talált. A lelátón mintegy kétezer-ötszázan várták a ringbe lépő harcosokat.
Nem panaszkodhattak a küzdősportok szerelmesei, az étlap első felében is találtak olyan fogásokat, amelyek csillapították étvágyukat a főétel elfogyasztása előtt. A főétel mindenképpen Németh „Tatár Gábor” és Gary Goodridge összecsapása volt, amely a King of the Ring szervezet MMA világbajnoki címéért került megrendezésre, de addig is azért jó néhány finom falat terítékre került.
Ha már a finom falatoknál tartunk, a menetek számát falatnyi bikininek álcázott, egy szál semmiben bemutató csinos hölgyek osztatlan sikert arattak, akárcsak a mérkőző felek a szorítóban. A tribünön senki sem szundította át a felvezető meccseket, hiszen izgalom akadt bőven, aki mégis ásítozott volna egy kicsit, az felélénkült a japán dobosok pazar előadását csodálva.
A menü első feléből kiemelkedett a veteránok visszatérése, Vojvoda György és Rehák György is technikai K.O.–val abszolválta fellépését. A nyolc esztendő után ringbe szálló Rehákot, a thai-box koronázatlan királyát a régi recepthez híven „Ki a király? Gyuri a király!” ütemes skandálással bíztatta a nagyérdemű, a király pedig felült trónjára.
A sikeres visszatérést kisfiával a karján, valamint klubja, a ReGym zászlajának lobogtatásával ünnepelte. A Rácz, Karacs, Németh trió fémjelezte főműsoridő első akkordjaként Rácz Dénes a 300 című film főcímdalának felpörgetett reinkarnációjára vonult be, elsöprő lendülete pedig korai kiütést sejtetett. „Gyerünk, Deni! Üsd ki!” – szólt a biztatás a lelátóról, „Deni” pedig ment előre, rendíthetetlenül. Egyhangú pontozással kerekedett felül végül.
Karacs Attilán volt a sor. Nem ígérkezett könnyűnek a Jeff Ford elleni ütközet. A thai-box szabályrendszerben rendezett, háromszor három percesre tervezett háborúnak a magyar K1-király már az első menetben véget vetett. Ford korai rövidzárlata hosszúra nyúlt, az egyik támadását Karacs megkontrázta, végül mind a ketten kirepültek a ringből. Az esetet Ford válla bánta leginkább, miután visszakászálódott a szorítóba, egyenes út vezetett a vesztéig.
Karacs parádéja megadta az alaphangot az est fénypontjához, a Tatár-Goodridge csatához. Információink szerint a mérkőzés létrejötte Goodridge népszerűsége és ismertsége okán forintban kifejezve vastagon nyolc számjegyű összegbe került, ehhez képest csak a nevét hozta el a magyar fővárosba, azt nem tudta, vagy nem akarta megtölteni tartalommal.
Németh Gábor nem egyszer, nem kétszer verte tisztán fejbe, hanem legalább húszszor. Gary Goodridge meglehetősen indiszponált volt, úgy tűnt, az állóháborúnál nem vágyik többre. Egy megrendítő erejű ütés után a mérkőzésvezető már számolt is rá, ahelyett, hogy leléptette volna. Goodridge-nek ez végképp elvette a kedvét, passzivitása a folytatásban tovább fokozódott.
Tatár úgy nyerte meg a címmecset, hogy riválisát szemlátomást túlzottan nem is érdekelte a dolog. A közönség egyik pillanatról a másikra tudomásul vette a történteket, a csarnok pedig éppoly gyorsan ürült ki, ahogyan néhány órával korábban megtelt. Gary Goodridge magánszámára senki sem volt vevő, ennek ellenére elmondhatjuk, a Super GP nemcsak nevében volt szuper, a felhozatalra nem lehetett panasz.