Diodorus Amisusban (mai Samsun), a görög telepesek által Kr.e. 562-ben alapított Fekete-tengeri kikötővárosban látta meg a napvilágot. Sírkövét, amely száz éve került napvilágra Törökországban, a brüsszeli Musee du Cinquanternaire gyűjteményében őrzik - olvasható a Discovery News (https://news.discovery.com) hírei között.
A síremlékén a győzedelmes Diodorus látható, aki mindkét kezében egy-egy kardot markolva magasodik a földön kuporgó, kegyelemért esedező ellenfele felett. Mivel a gladiátornak két kardja van, a kutatók korábban azt feltételezték, hogy dimachaerusról van szó, vagyis olyasvalakiről, aki két karddal vív egyszerre.
Michael Carter, a kanadai Brock Egyetem professzora egy egészen más történetet olvasott ki a sírversből, amelyben Diodorus azt panaszolja, hogy miután ledöntötte lábáról ellenfelét, Demetriust, nem ölte meg azonnal.
"A sors, valamint a summa rudis ("döntnök") csalafinta mesterkedései okozták balvégzetemet" - szól a sírvers.
"Az epitafiumban Diodorus egyértelműen kijelenti, hogy ledöntötte ellenfelét, Demetriust, akit nem ölt meg, csak elragadta a kardját. Demetrius megadása a küzdelem végét jelenthette volna" - magyarázta Michael Carter.
Hozzátette: a legyőzött gladiátor sorsát általában a játékot rendező munerarius döntötte el, akinek viszont figyelembe illett vennie a nézők kívánságát is. Ebben az esetben a sumam rudis másként döntött, megengedvén Demetriusnak, hogy felálljon, kardot ragadjon és folytassa a küzdelmet.
Michael Carter szerint a döntés oka a helyzet helytelen megítélése volt.
"A summa rudis Demetrius elestét véletlen botlásként ítélte meg" - jegyezte meg a kanadai professzor.
A második "menetben" Demetriusnak kedvezett a szerencse és végzetes ütést mért a szerencsétlen Diodorusra.
Michael Carter szerint a síremlék nemcsak elmeséli a balszerencsés gladiátor történetét, de bepillantást enged a gladiátori viadalok játékszabályaiba.
"Egyetlen ókori szerző sem részletezi ezeket a szabályokat. Úgy vélem, hogy e szabályok egyikét árulja el nekünk Diodorus sírfelirata, amelyből kiviláglik: az ellenfél ledöntése nem jelentette automatikusan a küzdelem végét" - hangsúlyozta a kanadai tudós.
Hasonlóképpen járhatott egy másik gladiátor, a Florentiából (Firenze) származó Urbicus, aki 22 éves korában, a 13. viadalában esett el, s aki arra figyelmezteti minden "kollégáját", hogy azonnal ölje meg legyőzött ellenfelét.
Michael Carter professzor kutatásairól a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik legújabb számában közöl tanulmányt.