A különc olasz versenyző – aki a futam előtt 32 ponttal vezetett Kallio előtt – akár a világbajnoki címet is megszerezhette volna, abban az esetben, ha az előbb említett két riválisa nem szerez pontot. Valljuk be őszintén, erre vajmi kevés esély mutatkozott Ausztráliában.
A verseny sem úgy indult, hogy a talján pilóta világbajnok lesz a távoli kontinensen, Bautista remekül jött el, és már ekkor kialakult az a kétszereplős harc, amely az egész futamot jellemezte. Sportszerű, ám remek versenyzés jellemezte mindkettejüket. Igaz, Julian Simon egyszer azért ki tudott babrálni mindkettejükkel, ám ez csak tiszavirágéletű próbálkozás volt. Egyik percben még Simoncelli, a következőben már Bautista hátát nézte a mezőny.
Tizenhárom körrel a vége előtt a korábbinál is jobban elhúztak a mezőnytől, egyedül Simon tartotta velük a lépést, amennyire az ő és motorja erejéből tellett, ám a mögötte következő versenyzők már több, mint tíz másodperccel voltak lemaradva az élbolytól.
Ezek után Simoncelli már átvette az uralmat, és nem engedte ki a kezéből a győzelmet. Bautista még az utolsó körben tett egy merész kísérletet a megeelőzésére, ám az olasz remekül tartotta első helyét és végül megszerezte a győzelmet is. A frizurájáról könnyen felismerhető motoros ezzel „csak” közelebb került a világbajnoki címhez, de elhódítani még nem tudta.
A spanyol Simon és Kallio igyekezett bele-belepiszkálni a két rivális csatájába, ám mivel ez nem sikerült, így inkább egymással küzdöttek meg. A tulajdonképpen végig harmadik helyen álló spanyol Simoncellivel ellentétben nem tudta megtartani pozícióját, hiszen északi riválisa hatalmas hajrával megelőzte.
Talmácsi Gábor tavalyi ellenfele, Hector Faubel hamar kipottyant a versengésből, és az edzéseken remeklő Lukas Pesek sem volt formában. Utóbbi csak a kilencedik hely körül motorozott a verseny közepén, ám a végén balszerencséjére elfogyott az üzemanyaga, így gépe lelassult és többen is megelőzték – köztük Tóth Imre is – és végül a 14. lett.
A magyar versenyző végül a 13., pontszerzőhelyen futott be, amely az időmérőn elért 16. rajtpozíciójához képest remek teljesítmény volt.
1. | Marco Simoncelli | Olaszország | Gilera | 39:02,553 perc |
2. | Alvaro Bautista | Spanyolország | Aprilia | 39:02,776 |
3. | Mika Kallio | Finnország | KTM | 39:17,003 |
4. | Julian Simon | Spanyolország | KTM | 39:17,031 |
5. | Alex Debon | Spanyolország | Aprilia | 39:28,779 |
6. | Roberto Locatelli | Olaszország | Gilera | 39:28,945 |
7. | Yuki Takahasi | Japán | Honda | 39:28,987 |
8. | Aleix Espargaro | Spanyolország | Aprilia | 39:43,099 |
9. | Ratthapark Wilaroit | Thaiföld | Honda | 40:02,772 |
10. | Fabrizio Lai | Olaszország | Gilera | 40:23,378 |