Pedig jól indult. Szávay Ágnes kimondottan okosan, láthatóan erőtől duzzadva kezdte a találkozót, nem beszélve a hálónál végzett kimondottan ponterős játékáról.
A felek 2:2-ig fej-fej mellett haladtak az első szettben, aztán miután Cseng hozta saját adogatását, gyorsan el is vette Szávay szerváját. A Vasas teniszezőnője azonban nem esett kétségbe, azonnal visszavette ellenfelétől annak előnyét, mi több, 5:4-es vezetésénél a második szettlabdát beütve meg sem állt a játszmagyőzelemig.
Cseng nem akarta elhinni, a hazai szurkolók pedig néma csendben szemlélték a kemény borításon történteket. Wimbledon elődöntőse annyira „megijedt”, hogy a folytatásban rögtön elhúzott 3:0-ra.
Itt el is dőlt a középső játszma sorsa, Szávay csupán kozmetikázni tudta az eredményt. Cseng első szettlabdáját kihasználta, 6:3 oda, lélektanilag nem jött jól az egyenlítés, a hiperaktív kínai pedig vérszemet kapott.
A zárófelvonás aztán valóban meghozta a sejthető izgalmakat. Szávay sajnos elveszítette második adogatójátékát, Cseng pedig 3:1-re meglépett. Aztán a magyar lány szokásához híven ismét talpra állt és 4:4-nél utolérte a megzavarodni látszó riválist.
Ekkor már több mint két és fél órája küzdöttek egymással a teniszezők, amikor Szávay adogathatott és hatalmas szívvel küzdve 15-40-ről hozta a muszájt.
Az öröm ugyanakkor nem tartott sokáig: Cseng az utolsó pillanatban összeszedte magát, újított és vasakarattal küzdve egyenlített, majd 5:5-nél elcsente ellenfele adogatását, s első meccslabdáját értékesítve, végül mintegy háromórányi játékot követően a következő körbe jutott.