A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén elvi döntést hozott arról, hogy Budapest 2020-ban olimpiát és paralimpiát rendezhet; a képviselők pártállástól függetlenül egyhangúlag támogatták az erről szóló javaslatot. Az Olimpia Törvény tervezete” és „A 2020-as budapesti olimpiai nagyprojekt lehetséges helyszínei” című előterjesztések ezzel a Parlament elé kerülhetnek. A döntést követően Demszky Gábor főpolgármester, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, Ikvai-Szabó Imre, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettesek, valamint az öt parlamenti párt fővárosi frakcióvezetői sajtótájékoztatón ismertették a határozat részleteit.
Az
Olimpia Törvény tervezete jelen formájában a Pályázat Előkészítő Bizottság
(PEB) létrehozásáról és egy cselekvési terv meghatározásáról rendelkezik. A
tervezet célja, hogy elősegítse Budapest felkészülését az olimpiai pályázatra, felállítsa
és működtesse a PEB szervezetét, melynek igazgatósága a PEB választott
elnökéből, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a
Főváros és a kormány által kijelölt tagokból, továbbá a Parlament által
megválasztott személyekből áll.
Emellett egy cselekvési terv mentén
megkezdődhet a játékok helyszíneinek meghatározása; az állami és a helyi
önkormányzati tulajdonban lévő helyszínek esetében változtatási,
telekalakítási, építési tilalom megállapítása, illetve a magántulajdonban lévő
helyszínekre az állam elővásárlási jogának biztosítása, annak érdekében, hogy a
Kormány és az érintett települési önkormányzatok, valamint a Magyar Olimpiai
Bizottság 2011-re megalapozott döntést hozhassanak Budapestnek a Játékokra való
pályázása kérdésében.
A
Közgyűlés határozatát követően elkezdődnek a szakmai egyeztetések az öt
parlamenti párt és a kormány képviselőivel. A törvénytervezetről várhatóan
2009-ben hozhat döntést az Országgyűlés.
DEMSZKY GÁBOR FŐPOLGÁRMESTER NYILATKOZATA:
„Mi elvégezzük az előkészítő munkát, hogy a következő közgyűlés és a következő kormány megalapozott döntést tudjon hozni három év múlva. Egy biztos: az olimpia ugyanolyan esélyt jelent a városnak 2013 után, mint az Európai Unió támogatásai 2013-ig. Budapest fejlettsége miatt a következő uniós fejlesztési ciklusban jóval kevesebb pénzre számíthatunk, az olimpiai felkészülés ugyanakkor a fejlődés újabb katalizátora lehet.”
SZALAY-BERZEVICZY ATTILA, A BOM ELNÖKE ÍGY ÉRTÉKELT:
„A mostani fővárosi határozat mérföldkőnek számít a hazai olimpiarendezés előkészítésében, hiszen a potenciális rendező város, mint főszereplő vállalt felelősséget, és hozott intézkedéseket hazánk sikeres kandidálásának előmozdítása érdekében. Ha a gazdasági és infrastrukturális helyzet ma nem is teszi Budapestet alkalmassá egy olimpia megrendezésére, a Főváros által most elfogadott Olimpia Törvény tervezet parlamenti elfogadása nyomán megkezdődhet az az intézményes felkészülés, amelynek eredményeképpen 2011-ben - amikor Magyarország éppen az EU soros elnöke lesz - Budapest benyújthasson egy versenyképes pályázatot. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés után a Parlamentben is ötpárti támogatást kap a törvénytervezet, úgy biztosítva lenne a felkészülés és a pályázás teljes időszakaszában az a politikai konszenzus, ami elengedhetetlen feltétele egy kedvező NOB döntésnek.”
BELEZNAY ÉVA, BUDAPEST FŐÉPÍTÉSZE ISMERTETTE A HELYSZÍNTERVEKET:
"Azt szeretnénk, ha az olimpia egyszerre lenne egy sportesemény és egy
városi esemény is. A helyszínekről szólva elmondta:
kialakítanának egy déli, egy északi és egy keleti térséget. A déli
Csepel északi területén lenne, ez képezné a játékok magterületét: itt
helyeznék el az olimpiai falut, a média falut és a sportversenyek fő
helyszíneit, például az úszószámokat. Az északi térségben -
például a Margitszigeten - játszanák a többi közt a strandröplabda
mérkőzéseket, és itt bonyolítanák az öttusa-számokat is. A keleti rész, a Puskás Ferenc Stadion és térsége szolgálna helyszínül például a labdajátékoknak. A mostani koncepció és a hozzá kapcsolódó helyszínek lehatárolási és fejlesztési javaslata a Duna menti olimpia jegyében a Világörökség Dunai szigetek menti Olimpiáját célozza meg oly módon, hogy a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentse az egyes helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta.
