A vezető testület május végén, Szentpéterváron akár még vissza is helyezheti a műsorba a most megnevezett sportágat - erre a lehetősége megvan -, ugyanakkor nem tűnik valószínűleg, hogy három hónap múlva alapvetően másként ítéli majd meg a helyzetet, és nem a hét új pályázó - a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball - közül választ majd egyet.
A végrehajtó bizottság indítványáról a közgyűlés szeptember 7-én, Buenos Airesben szavaz. Akkor dől el az is, hogy mely város rendezheti majd a hét év múlva esedékes nyári játékokat. A nemzetközi hírügynökségek a vb-ülést beharangozó írásaikban egyaránt az öttusát és a tekvondót látták a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőnek, ugyanakkor felmerült, hogy esetleg az asztalitenisz, a birkózás és a tollaslabda is képbe kerülhet.
A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodhatott, amelyben valamennyi olimpiai sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepeltek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről. A jelentésben nem állítottak fel sorrendet, csak a kategóriáknál szerepeltek pontszámok.
A végrehajtó bizottság határozata nem volt előre borítékolható, mivel a tagoknak nem kellett kötelezően csupán a jelentésben foglaltak alapján dönteniük, állásfoglalásukat sportpolitikai, illetve érzelmi szempontok is befolyásolhatták. A 2016-os riói olimpiára felvett rögbi és golf nem lehetett kieső, így 26 sportág közül kellett egyet kiválasztaniuk a vb-tagoknak.
A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen - amint arra utalt Jacques Rogge elnök a döntés előtti napon. Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a NOB-tól, amely 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi, londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik.
A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
A magyar birkózók az olimpiák történetében eddig tizenkilenc aranyérmet szereztek, az elsőt Weisz Richárd 1908-ban, az utolsót pedig Majoros Tamás 2004-ben. A magyar olimpiai birkózócsapat a 2012-es londoni nyári játékokon három éremmel zárt: Lőrincz Tamás (férfi kötöttfogás, 66 kg) ezüstérmet, Módos Péter (férfi kötöttfogás, 55 kg) és Hatos Gábor (férfi szabadfogás, 74 kg) bronzérmet szerzett.
"Azt gondolom, a világ legnagyobb szégyene lenne, ha ezt az ősi sportágat levennék az olimpia műsoráról - fogalmazott Lőrincz Tamás, a Ceglédi VSE 26 éves, olimpiai ezüstérmes versenyzője. - Nem látok bele pontosan, hogyan zajlanak az egyeztetések, de a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy épp ez a sportág ne legyen ott az olimpián."