Szepesi ideális korban és reményt keltő felkészüléssel a háta mögött várta a pekingi olimpiát, amelytől akár az igazi kiugrást is remélhette. Erre fel egy peches baleset keresztülhúzta számításait, és így utólag azt láthatjuk: döntően befolyásolta pályafutásának alakulását. Történt, hogy 2008 tavaszán egy, a televízió távkapcsolójáért a testvérével folytatott ádáz csata során a nővér kézközpcsont-törést szenvedett, amely később műtétre is szorult, mert rosszul forrt össze.
Szepesi bevallotta, onnantól minden más megítélésbe került nála. A sérülés miatt, arra való hivatkozással talán már időnek előtte feladta a pekingi olimpiát. Amely rosszul sikerült – vb-döntősként még az elődöntőbe sem jutott be –, ráadásul sok pihenésre, feltöltődésre számára sem volt idő és lehetőség. Tíz év folyamatos edzés és versenyzés után elfogyott az akaraterő és a kedv. Érezte ezt edzője, Turi György is, akinek egyre több fejtörést okozott versenyzője munkához való hozzáállása.
Az úszónő a rövidpályás úszó ob-n november végén úgy nyerte meg a három hátúszó számot, hogy gondolatai kórházba került édesanyja körült forogtak. A rijekai Eb-n azonban már csak a középdöntőbe jutott 200 háton, amely nagyon nem tett jót egyébként is kötéltáncot járó lelkivilágának.
Azóta eltelt már pár hét, lement jónéhány edzés, hétfőn reggel azonban Szepesi úgy ébredt: nincs már benne meg a sok lemondással járó élsporthoz elengedhetetlenül szükséges tűz. Majd a reggeli trénig végén edzőjével is közölte: nem csinálja tovább!
Mármint a versenyszerű úszást, hiszen dolgozik klubja, a Kőbánya SC úszóóvodájában, egyelőre gyakornokként. De a feladat és a gyerekek nem állnak távol tőle, hiszen mindig is óvónő szeretett volna lenni, mindeközben az álma is teljesülhet azzal, hogy közben ott maradhat abban az uszodában, ahol versenyzőként készült.
Szepesi határozott döntését illetően, állatja, nem múló szeszélyről van szó esetében, nincs számára visszaút a versenysportba.
Szepesi a 2004-es Eb-n negyedik lett 50 és 100 háton 200-on pedig hatodik. Az athéni olimpián 100-on indult és a 21. helyen végzett.
Montrealban nem vett részt a 2005-ös vb-n, a 2006-os budapesti kontinensbajnokságon 50-n a hetedik, 100-on a hatodik lett. A 2007-es melbourne-i világbajnokságon hatodik volt 200-on, míg az eindhoveni Eb-n bronzérmet szerzett 200-on.
A pekingi olimpián 100-on és 200-on indult, de mindkét távon messze elmaradt a várakozásoktól: előbbin a 24., utóbbin a 18. helyen zárt.