Ernst Happel Stadion (Bécs, Ausztria)
Talán a leginkább követendő példa. Az eredeti stadiont 1931-ben adták át, és noha hivatalosan csak renoválták, nyomokban is alig emlékeztet nyolcvan évvel ezelőtti önmagához. Minden tekintetben megfelel a modern kor követelményeinek, de amelyik arénában hat nemzetközi kupadöntőt és Európa-bajnoki finálét (2008) vívtak, attól ez elvárható. Az egykori Práter 53 ezer néző befogadására alkalmas, a válogatott mellett a Rapid és az Austria Wien is itt rendezi fontosabb mérkőzéseit. A létesítménnyel kapcsolatos összes költséget a bécsi önkormányzat állja, igazi turistalátványossága az osztrák fővárosnak.
A bécsi döntőspecialista |
Tehelné Pole (Pozsony, Szlovákia)
Néhány hónapja rombolták le a stadiont, hogy 2012 májusában már vadiúj aréna álljon a Téglamezőn. Az előző létesítmény állapotát tekintve rengeteg hasonlóságot mutatott a Puskással, omladozó falak és koszos székek jelezték, a futballban nem (sem) megy egyik napról a másikra a rendszerváltás. A szlovák válogatott és a Slovan Bratislava új otthonára mintegy 80 millió eurót szánnak, és 22 ezer férőhellyel számolnak, ami szükség esetén 30 ezresre bővíthető.
A pozsonyi álom |
Olimpiai Stadion (Kijev, Ukrajna)
Ehet minket a sárga irigység. A jövő nyári Európa-bajnokságra valóságos futballcsoda épül az ukrán fővárosban – arra az Eb-re, amelyre ugye mi, magyarok is pályáztunk Horvátországgal karöltve. Az UEFA még egy éve is amiatt aggódott, hogy északkeleti szomszédaink elkészülnek-e a időben a remekművel, ám immár csak az utolsó simítások vannak hátra. A stadiont minden széppel és jóval felszerelik, de hát 550 millió euróért ez aligha túl nagy óhaj! A korábbi Olimpiai Stadion első látásra nem sokban különbözött a Puskástól, de az évek, évtizedek a folyamatos karbantartás hatására kevésbé viselték meg.
A kijevi csoda |
Nemzeti Stadion (Bukarest, Románia)
Ugyanazt mondhatjuk, mint az ukránok kapcsán: nekünk ilyenünk miért nincs? Igazi építészeti remekmű, amely tavasszal az Európa-liga döntőseit is vendégül látja. A szeptemberben debütált, 55 600 férőhelyes létesítmény 234 millió eurót emésztett fel, a gyepszőnyeg mégis csődöt mondott a franciák elleni első megméretésen – jóllehet a problémát viszonylag könnyű orvosolni. Viszontagságos időjárási körülmények esetén a tető behúzható, amit akár a magyar válogatott is megtapasztalhat a Románia elleni világbajnoki selejtezőn. És hogy a budapesti meccsen hasonlóan színvonalas arénában fogadjuk-e a riválist? Nem mernénk rá megesküdni…
A bukaresti büszkeség |
Marakana (Belgrád, Szerbia)
Nevét hogy, hogy nem, a riói stadion után kapta, és ha nem is foglal el a brazil "példaképhez" hasonlóan kiemelt helyet a világfutball térképén, egy misét mindenképpen megér. Az állaga kifejezetten dicséretre méltó ahhoz képest, hogy 1963-ban vehették birtokba a szerb válogatott és a Crvena zvezda harcosai. Az arénát néhány méterrel a földfelszín alá süllyesztették, de némi felület így is maradt rajta, hogy a graffitisek letegyék rajta névjegyüket. Az új stadion tervbe van véve, legalább 60, de inkább 70 ezer székkel számolnak a portugál kivitelezők. Pontos ütemezés még nincs.
A belgrádi teknő |
Maksimir (Zágráb, Horvátország)
A legkevésbé a horvátokkal szemben van lemaradásunk. Velük együtt pályáztuk meg a 2012-es Eb rendezését, ám mivel a közös kandidálás elbukott, az új Maksimir tervei is mentek a lecsóba. Egyelőre leragadtak a modernizálásnál, 2011 nyarán új székekkel, pályafűtéssel és automata öntözőrendszerrel dobták fel az összképet. Rá is fért a ráncfelvarrás az 1912-ben elkészült, majd’ 39 ezres arénára: a Dinamo Zagreb itt rendezi BL-meccseit az ősszel, a Real Madrid már élvezte is a zágrábi ultrák és a Maksimir vendégszeretét.
A zágrábi öreglány |
Stozice (Ljubljana, Szlovénia)
Egy szóval: cuki. Nem nagy (16 ezres), nem operál soha nem látott formákkal, de Szlovéniának pont ilyenre volt szüksége. Egy kétmilliós ország ennél grandiózusabb beruházást nem engedhet meg magának, és értelme sem lenne a visszafogott nézőszámok miatt. A válogatottnak még sincs szégyenkeznivalója, ha bárki érkezik vendégségbe, az olaszok például már kipróbálhatták a 2010 augusztusában felavatott stadiont. A szlovén nemzeti csapat korábban Mariborban játszotta szinte valamennyi meccsét, a város néhány találkozót azért megtart magának.
A ljubljanai ékszerdoboz |