Székesfehérvár, 2900 néző. Vezette: Pavel Cervenak, Christian Kaspar, Florian Widmann.
ALBA VOLÁN: Szuper (kapus) – Martens, Tokaji, Palkovics (2), Ocskay 1, Vaszjunyin 1, Bonni, Byström, Fodor, Fekete, Ondrejcik, Horváth A., Jobb, Hegyi, Nagy G. 1, Sofron (1). Vezetőedző: Ted Sator.
OLIMPIJA LJUBLJANA: Sila (kapus) – Kuznik, Tavzelj, Elik, Nielsen, Banham, Mitchell, Petriläinen, Intranuovo, Music, Ropret, Pavlin, Groznik, Hocevar, Pance, Zupancic, Cvetek, Kralj. Vezetőedző: Randy Edmonds.
Kiállítások:10 ill. 6 perc
- KLAGENFURT – INNSBRUCK 4-2 (0-1, 4-0, 0-1)
- SALZBURG – VILLACH 7-1 (4-0, 3-0, 0-1)
- JESENICE – VIENNA 3-4 (0-4, 0-0, 3-0)
- GRAZ – LINZ 2-0 (0-0, 2-0, 0-0)
A Jesenice elleni 5-1-es győzelem visszahozta a szurkolókat a lelátóra, hiszen
ezúttal jóval többen váltottak jegyet a Raktár utcában, mint a keddi meccsen,
bár Fehérváron eddig sem panaszkodhattak a látogatottságra. A hazai drukkerek
optimistán várták a kilencedik helyezett Ljubljana elleni összecsapást, hiszen
újra ihazai pályán vehette fel a küzdelmet Ted Sator együttese. Apropó Ted Sator.
Az
amerikai tréner iránt a klubvezetők bizalma töretlen, bár a cél most sem változott
– nyolcba kerülés az EBEL-ben és magyar bajnoki aranyérem -, elképzelhető, hogy
előbbi nem sikerül a gárdának, viszont az előrelépés már a szezon első
meccsétől kézzel fogható, s ha ebből csak kilencedik hely sikerül, akkor sem
dől össze a világ Székesfehérváron.
Persze, az optimális a rájátszás kivívása lenne, amihez a kezdés után másfél perccel közelebb került egy lépéssel a Volán. Igaz, szerencsés körülmények között született Ocskay Gábor szemfüles találata, a lényeg, hogy a bírók megadták a gólt, szlovének heves reklamálása ellenére is.
Mondhatni, járt ez már az Albának, hiszen a szezonban nem egyszer olyan gólt ítéltek ellenük, amely során a ketrec közelében sem járt a korong… Látható volt, hogy a vendégek sorában néhány életveszélyes korongos is található, Banham, Elik és Nielsen nem kímélte Szupert, de a Volán fáradhatatlanul dolgozott, ami azért figyelemre méltó, mert betegség és sérülés miatt a legjobb csatárok, Kovács Csaba, Guerriero, Martz és Benk sem állhatott a szakmai stáb rendelkezésére.
A második harmadban nem változott sokat a játék képe, pontosan játszott az Alba Volán, s bár nagyobb sebességre kapcsolt a Ljubljana, többször kerültek a hazai kapu elé, támadásaikban kevés volt az átütőerő. Aztán átvette a kezdeményezést a hazai csapat, az idei szezonban viszonylag haloványabban teljesítő Vaszjunyin megduplázhatta volna az előnyt, de elsuhant előtte a korong.
Hogy az egygólos vezetés nem életbiztosítás, azt a Volán már Ljubljanában megtapasztalhatta, amikor Guerriero negyedik ütött találatával szinte a végéig vezettek, mégis kikaptak, s félő volt: a szlovének ezúttal is egyenlítenek, de hiába tesztelték Szupert, ezen az estén be voltak oltva gól ellen.
A záró játékrészben tovább folytatódott a harc a két bajnoki pontért, ami a hazaiaknak már csak azért is fontos volt, mert a két együttest mindössze öt pont választotta el a kezdés előtt egymástól, s az Innsbruck klagenfurti vereségével a Volánt - győzelme esetén - hét egység választaná el a nyolcadik helytől.
Aminek a ledolgozására van még nyolc mérkőzés. Első lépésként a Jesenice után a legnagyobb riválist legyőzték a fehérváriak, miután egy perccel a vége előtt Vaszjunyin, öt másodperccel pedig Nagy Gergő is betalált - utóbbi immár az üres kapuba -, életben tartva rájátszásbeli esélyeiket, amihez a mai találkozón rettentően kellettek Szuper Levente káprázatos bravúrjai.
Randy Edmonds, a Ljubljana vezetőedzője: - A vereségünket az okozta, hogy nem tudtunk ma gólt lőni. Nagyon pici hiányzott csak hozzá és jó csatáraink vannak ugyan, de ezúttal nem tudtunk eredményesek lenni. Szerintem az első gól szabálytalan körülmények között született, ez döntően befolyásolta játékosaim teljesítményét.