Teli csarnok és ezzel együtt hatalmas szurkolói buzdítás várta a játékosokat a Salgótarjánban, igaz ezzel már a legutóbbi, finnek elleni összecsapás során sem volt gond. A játékkal annál inkább, a 79-64-es hazai vereséggel nehéz helyzetbe került a magyar válogatott a saját csoportjában.
A második tarjáni mérkőzésen meg volt az esélye a szerkezeti problémákkal küzdő csapatnak, hogy visszavágjanak a bolgároknak, az első mérkőzésen elszenvedett 89-71-es vereségért. A fő kérdés az volt, hogy az azon a találkozón remeklő, az Egyesült Államokból honosított Ibrahim Jaabert sikerül-e kikapcsolni. A színesbőrű játékos augusztus végén 23 ponttal keserítette el a magyar szurkolókat.
A gondokat csak tetézte Simon Balázs ujjsérülése, ami miatt újabb játékost vesztett a csapat, így a mérkőzésen Fodor Márton volt az első számú irányítónk. Mészáros Lajos a Fodor, Kámán, Báder, Sitku, Németh kezdőötössel indította a meccset. Nem is rosszul: mint, ahogy eddig mindig, kelet-európai együttes ellen is jól kezdtük az összecsapást.
Ahogy legutóbb az északiak ellen, úgy most is Báder Márton remeklésével indult az első negyed: Németh István tempópassza után ismét centerünk dobta be a lehetőséget, majd Kámán Tamás egy triplával fokozta a közönség eufóriáját.
Ezzel kilenc ponttal, 13-4-re mentünk, amit a bolgár szövetségi kapitány Pini Gershon nem hagyhatott szó nélkül: időt kért. Jaabernél hatott a fejmosás, hiszen pár pillanattal később megvillantott valamit kívételes képességeiből és elcsente a labdát Fodortól és biztosan értékesítette a ziccert. Mégsem az amerikai származású kosaras volt az, akire oda kellett figyelni hanem a csapatkapitány Sztojkov. Bár egy triplával – a mérkőzésen először – átvették a vezetést a vendégek, Fodor válaszolt, és ezzel 20-19-es vezetésünkkel készülhettek a második játékrészre a csapatok.
A következő periódus Németh István remek megmozdulásával indult, majd Fodor egy újabb triplával tett rá egy lapáttal a mutatott játékra, így 25-29 nekünk. A cserejátékosok is remekül mutatkoztak be, hiszen mind Ferencz Csaba, mind Simon László 3-3 ponttal bizonyította, lehet rá számítani.
A támadás mellett a lepattanók megszerzésében is komoly előnye volt Báderéknek az ellenféllel szemben. Más kérdés, hogy miután a labdát megszereztük az esetek nagy százalékában sikerült is oda ajándékoznunk a Sztojkov vezette bolgároknak. Végül négy pontos előnnyel, 47-43-as magyar vezetéssel vonulhattak az öltözőbe a játékosok.
Jöhetett a mindig kritikus harmadik negyed, amelyben eddig általában a bizonytalanság volt az úr a mieinknél. Így is kezdődött a második félidő, mi nem találtuk a ritmust, annál inkább Angelovék: három perc alatt 12 pontot vertek ránk, ekkor volt 55-47 nekik. Mészáros Lajos időkéréssel próbálta megtörni a bolgár nyomást.
Triplaeső következett ekkor: Fodor, Simon és a másik oldalon Ivanov volt így eredményes. A fiatalok tehát hármpontosokkal, Sitku Ernő pedig rutinjával hozta fel a magyar csapatot. Sőt Németh triplájával már nálunk volt az előny, de Jaaber két büntetőjével az utolsó pillanatokban már 72-70-es vendég vezetést mutatott az eredményjelző.
Az utolsó rész közben is zúgott a „Harcoljatok” a közönség részéről. Nem lehetett feladni, Báder Márton is így gondolta, és remek védekezése illetve pontjai társait is felbuzdították. A bolgárok egyre idegesebbek lettek, Fodor például hatalmas pofont kapott Ivanovtól. A végén 86-84-re vezetett az ellenfél. Ám ekkor jött a feketeleves a vendégeknek!
Három másodperccel a vége előtt Fodor kapta a labdát és egy védő szorításában gyönyörű triplát vágott, ezzel megszerezte a vezetést a magyar válogatottnak! 87-86 a mieinknek!
A végén még maradt két másodperc, ami két elhibázott Báder-büntetőre volt elég, de ez már nem osztott, nem szorzott, győzött a magyar együttes és ezzel megadta magának az esélyt, hogy a selejtezők végére ne legyen forró a parkett a lába alatt.