AZ 1938-AS VILÁGBAJNOKSÁG:
ELŐZMÉNYEK:
Hatalmas vita előzte meg a tornát, miután a dél-amerikaiaknak nem tetszett, hogy ismét Európa a házigazda, hiszen 1934-ben Olaszországban csatáztak a csapatok. Argentínában olyannyira dühösek voltak a szurkolók, hogy megtámadták saját futballszövetségük székházát…
Végül huszonöt ország nevezett a franciaországi eseményre, a selejtezőket követően tizenöt válogatott maradt. Az egyenes kieséses rendszernek köszönhetően Svédország erőnyerőként élte túl a nyitó fordulót.
A MAGYAR MENETELÉS: BÍRÁLAT A DÖNTŐ UTÁN...
Hazánk legjobb labdarúgói könnyed mérkőzéssel kezdték a tornát, az első ázsiai résztvevőnek számító Holland-India (mai nevén Indonézia) ellen a távoli lövések döntöttek. Az ellenfél futballistái roppant lelkesen próbálták útját állni a magyarok támadásainak, a korabeli jelentések szerint Toldi Géza egyik lökete nyomán Samuels el is ájult, amikor fejjel próbált menteni.
A negyeddöntőben a németeket elbúcsúztató svájciak következtek, Dietz Károly szövetségi kapitány több helyen is változtatott együttesén. A rossz talajú lille-i pályán aztán sikerült a győzelem kivívása, igaz a csatáraink gyötrődtek. A legjobb négy között a svédek elleni 5-1-es gála mutatta, a magyar válogatott kiváló formában van. Sőt, a végeredmény nem is tükrözte a két tizenegy közötti különbséget.
A fináléban a címvédő olaszok vártak a magyarokra, de az esélyek egyáltalán nem voltak egyértelműek. Dietz Károly azonban ismét több helyen módosított, mellőzte az addig remeklő Toldit is, ráadásul a támadások helyett a védekezésre összpontosító taktikát dolgozott ki, helytelenül. Giuseppe Meazza vezérletével az itáliaiak végig lépéselőnyben voltak, megérdemelten védték meg címüket.
A rendkívül igényes magyar közvélemény a vereség után össztűz alá vette a szakvezetőt és játékosait, pedig hatalmas sikert jelentett az ezüstérem…
Ünnepelnek az olasz focisták |
AMIKOR ÜZENT BENITO MUSSOLINI...
Az 1938-as franciaországi vb-n a squadra azzurra lett az első címvédő, és az első nem házigazdaként révbe ért aranyérmes a torna történetében. A három olimpiai bajnokot is a soraikban tudó olaszok a negyeddöntőben a házigazda franciákat búcsúztatták 3-1-es győzelmükkel, majd sikerült az ambíciózus brazilokat is legyűrniük 2-1-re. Pedig a dél-amerikaiak már előre megvásárolták a repülőjegyet is a párizsi döntőre, a torna későbbi gólkirályát, a negyeddöntőben mezítláb mesternégyest lövő Leonidast pedig pihentették. Vesztükre. A döntőben az olaszok két nagy klasszisa, Giuseppe Meazza és Giovanni Ferrari az előkészítésben jeleskedett, s az itáliaiak a veszélyes ellenfélnek számító Magyarországot is megverték a mai napig 290 góllal Serie A-s gólrekorder Silvio Piola és a nagyszerű balszélső Gino Colaussi duplájával (4-2). A legenda szerint a duce keze is benne volt a sikerben: Benito Mussolini a mérkőzés előtt sürgönyben lepte meg plusz motivációval a nemzet játékosait: „GYŐZTÖK VAGY MEGHALTOK!”
A VILÁGBAJNOKSÁG MÉRKŐZÉSEI, ITT:
OLASZORSZÁG-MAGYARORSZÁG 4-2