A hatalmas országnak csak egy régebbi bajnoksága van, a Kentucky Derbyn 1875-ben futottak először a lovak. A hokisok Stanley-kupája, az Indianapolis 500, vagy a Super Bowl sokkal fiatalabb. A négy tenisz Grand Slam közül az amerikai az egyetlen, amelyiket a rajt óta minden évben megtartottak.
A százhuszonnyolc nem egy kerek szám, bár, ha nem találtak volna mást, biztos kitalálták volna a kreatív szervezők, hogy 128-as tábla, 128 év, gyerünk ünnepelni! De nem volt szükség erre az erőltetett asszociációra, mert negyven éve indult az úgynevezett open éra, amit az egyik mérföldkőként tartanak számon a sportágban.
Ennek megfelelően LOVE-40 címmel hatalmas bulit rendeznek az Arthur Ashe stadionban hétfőn este. Meghívták az elmúlt negyven év bajnokait, 21 férfit és 19 nőt. A ceremóniamester az Oscar-díjas színész, Forest Whitaker lesz, de színpadra lép az Earth, Wind & Fire és a Broadway egyik aktuális sikere a Jersey Boys.
Billie Jean King nagy tettéről, a WTA Tour 1973-as megalapításáról már megemlékeztek egy csillogó parti keretében a hétvégén. A US Openen egyébként azóta egyezik meg a nők pénzdíja a férfiakéval. Persze harminc éve talán senki nem gondolta, hogy mára a 23 millió dollárt is meghaladja a pénzdíj teljes összege.
Ennyit azért nem romlott a dollár. Rafael Nadal és Dinara Szafina keresheti a legtöbbet a következő két hétben. Ők nyerték a nyári amerikai keménypályás tornák pontversenyét és így plusz egymilliót kapnak (fejenként), a másfél millió mellé, ha Flushing Meadowsban is veretlenek maradnak.
Azért a rengeteg pénz, a csillogás és a minden szuper mellett akadnak elégedetlenek is a US Openen. Hétfő délelőtt hosszú tömött sorokban kígyózott a tömeg a bejáratok felé. A 7-es metrótól érkezőket egy nagy transzparens fogadta. A két fa közé kifeszített plakát azt hirdette, hogy az USTA igazságtalan a dolgozókkal. Néhányan ücsörögtek a körülbelül 2x4 méteres kék textil előtt, de tüntetésnek még költői túlzással sem volt nevezhető a visszafogott demonstráció. Az nem derült ki, hogy mi a gond, mi ellen emelték fel a szavukat a munkások.
Talán mondanom se kell, hogy a látvány nem borzasztotta el a szurkolókat. Az sokkal jobban foglalkoztatta őket, hogy minél előbb bejussanak és megrohanják a különböző szponzorok ajándékokat osztogató pavilonjait. Nekem meg kellett kerülnöm az egész komplexumot, mert előbb át kellett vennem az akkreditációs kártyámat.
Az irodák előtt Szávay Ági papájával, Zsolttal találkoztam először, aki kicsit fáradtan ült a padon egy helyi, ismerős magyarral. Ezt a részt úgy őrzik, hogy ha nem tudnám, béke van, azt is hihetném, nagyon kell félni. Rohamsisakos, géppisztolyos egyenruhások vigyázzák a rendet a kapunál.
Ideje visszatérni a teniszhez, mert a rajt napján akad még néhány érdekesség. Megközelítés kérdése, de Rafael Nadal idei története pont annyira izgalmas, mint Roger Federeré. A spanyol először indul első kiemeltként egy Grand Slamen és akkora az előnye a ranglistán, hogy a következő hetekben nem is veszítheti el a trónt. Ráadásul ő nem kevés plusz pontot gyűjthet a US Openen, míg két riválisának, Federernek és Djokovicsnak meg kell védenie a tavalyi pontokat.
Nem szeretnék senkit adatokkal untatni, de azt azért megemlítem, hogy Rod Laver óta senki nem tudott egy évben Roland Garrost, Wimbledont és US Opent nyerni. Három Grand Slamen Connors (’74-ben), Wilander (’88-ban) és Federer (’04-ben, ’06-ban, ’07-ben) is tudott diadalmaskodni egy szezonban, de nem egymás után. A mallorcai az idén döbbenetes sorozatot produkált, produkál.
Kiszámolták, hogy január óta közel 100 000 km-t (96 191) utazott, repült és közben hetvennyolc meccséből hetvenet megnyerve, nyolc versenyen győzött. Sőt, idő közben a hetvenegyedik összecsapásán is diadalmaskodott, mégpedig Flushing Meadowsban, az első körben. Arra is régen, negyvenhárom éve volt példa, hogy két játékos sorozatban három Grand Slam döntőt játsszon.
Most egy újabb Nadal-Federer párbajjal ez is megtörténhet. Azért a svájci számára sem kicsi a tét. Ez lenne zsinórban az ötödik diadala a US Openen, amivel megmenthetné az idényét, versenyben maradna Nadallal az elsőségért és Sampras rekordjához is eggyel közelebb kerülne.
Lehet, tévedek, de Asia Muhammad nevére felhívnám az igazi szurkolók figyelmét. A tizenhét éves afro-amerikai lányt először talán a hosszú lábai miatt vettem észre, de a 11-es pályán a francia Rezai ellen mutatott játéka alapján nem lennék meglepve, ha néhány év múlva többet hallanánk róla. A világranglistán 414. tini kikapott 6:4, 6:4-re, de látványos, variábilis teniszével letette névjegyét.
Az esti Earth, Wind & Fire produkcióról holnap részletesebben is beszámolok, bár kedden már Szávay Ágira koncentrálunk.