A boldog Mandula Petra nem térne vissza

Szerző: shLétrehozva: 2009. január 17. 14:04
Valószínűleg nem látjuk már a teniszpályákon korábbi első számú női versenyzőnket, Mandula Petrát. A január 17-én harmincegyedik életévét betöltő ex-topjátékos boldog jelenlegi életével, párjával és a nyáron született kisfiával, Flórissal. Az egykori klasszis a SportHirado.hu-nak elmondta, átérzi Szávay Ágnes helyzetét, de reméli, „kolléganője”minél hamarabb kikecmereg a gödörből.


- Nyáron megszületett a kisfia, feltételezem, nagyban megváltozott az élete?

 

- Igen, persze. De nekem ez pozitív változás volt, nagyon jól vagyunk szerencsére és annyi öröm, annyi jó dolog történt velem a szülés óta, amiket korábban elképzelni se tudtam volna. Nyolc éve, amikor a nővérem szült, foglalkoztatott a dolog, és nagyon boldog vagyok, hogy átélhetem ezt az egészet.

- Mennyi gondot okoz a gyereknevelésre fordított idő hiánya a mogyoródi teniszcentrum irányításában?

 

- Elsősorban a férjem vezeti a centrumot, ő intézi a vele kapcsolatos ügyeket, nekem pedig megmaradnak az apróságok. Sokszor beállok a büfébe például segíteni, de ez így volt eltervezve eredetileg is, hiszen tudtuk, hogy a megnyitás és a szülés időpontja nagyjából egybeesik majd, és nem sok időm lesz.

 

- Bár már 2005-ben visszavonult, feltételezem, hogy azóta is figyelemmel kíséri a teniszvilág történéseit..

 

- Persze, főként mert jó kapcsolatban vagyok a tavaly év végén visszavonult Nagy Kyrával, így ha máshogy nem is, rajta keresztül értesültem a történésekről. Természetesen nézem magamtól is az eseményeket. Drukkolok Szávay Áginak, és igyekszem úgy intézni, hogy láthassam a meccseit. Azonban ez már nem az a mezőny, amit olyan jól ismerek, rengeteg olyan játékos van, akinek a nevét sem hallottam még.

 

- Jó is, hogy említette Szávay Ágnest! Mit szól hozzá, hogy az első számú teniszezőnk ennyire gyengén teljesít?

 

- Átérzem a helyzetét, én is jártam már ebben a cipőben. Nagyon nehéz helyzetben van Ági, főleg úgy, hogy rosszul kezdődött az éve, ami sose jön jól.

 

- Ezek után milyen eredmény várható tőle, na meg persze Czink Melindától az év első rangos eseményén, az Australian Openen?

 

- Nehéz ügy ez, nagyon nagy a nyomás most Ágin, így nem könnyű jó eredményt elérni. Az, hogy nem kezdődött jól az év, biztosan nem segített ezen a helyzeten. Hallottam, hogy kivel sorsolták össze az első körben, hogy egy alsóbb helyen rangsorolt játékos lesz az ellenfele, de azt hiszem, ez manapság már nem számít. A századik hely környékén álló teniszező is lehet könnyedén az első harmincban és fordítva. Szerintem nem a formájával van probléma, hanem fejben vannak gondok, labilisan a játéka. Mivel voltam már ilyen helyzetben, tudom, hogy nem lehet egy-két nap alatt ebből kikecmeregni, szerintem kiugró eredményt most nem várhatunk tőle.

 

- Akkor bízzunk Czink Melindában?

 

- Hát mindenképpen kisebb nyomás van rajta, mint Szávayn, és ahogy hallottam, jó formában is van. Így remélem, jó eredményt tud majd elérni.

 

- Ön is szerepelt Melbourne-ben, milyen emlékei vannak az év első Grand Slam-tornájáról?

 

- Az biztos, hogy életem legjobb páros eredményét ott értem el a svájci-olasz Emmanuelle Gagliardi oldalán, akkor az elődöntőig jutottunk. No, de azért volt rossz élményem is. Például, azt hiszem, 2003-ban Kim Clijsterstől 33 perc alatt kaptam ki nagyon simán. Aközben volt, hogy arra gondoltam, hogy jó lenne már a zuhany alatt lenni… Aztán volt olyan esztendő, amikor épp Kapros Anikó ejtett ki a harmadik körben.

 

- Nem hiányzik a játék? Egyáltalán a háta rendbejött az elmúlt négy évben?

 

- Végül nem műttettem meg, mert az orvosok azt mondták, a sérv akkor is visszajönne. Amikor nem teniszezem, akkor nem fáj. A legrosszabb a terhesség időszaka volt, amikor ugye jobban kellett tartanom magam, nem görnyedhettem előre. Most időm se lenne rá, de amúgy se biztos, hogy járnék gyógytornára esetleg úszni, pedig lehet hogy kéne. De szerintem ezeknek csak hosszútávon van hatásuk, az viszont tényleg nem fér bele az időmbe.

 

 

- Ezek szerint meg sem fordult a fejében a visszatérés gondolata?

 

- Nem, egyáltalán nem. Őszintén szólva nem is hiányzik. Megcsömörlöttem a sok utazástól, pakolástól. Jó most itthon lenni, volt most olyan időszak, hogy nyolc napig ki se mozdultam a lakásból. Valakinek ez biztos nem menne, viszont a sportolói vándorélet után nagyon jó érzés ez a nyugalom. Meg tényleg erre, vagyis az anyaságra készültem mindig is.

 

- Mi lesz, ha Flóris már óvodába, esetleg iskolába jár? Akkor sem térne vissza a sportága mindennapjaiba?

 

- Egyelőre nem gondolkoztam ezen, hiszen messze van még. Az az igazság, hogy nem nagyon értek máshoz. Nagyon sok minden érdekel, mint például a lakberendezés vagy a divattervezés, ám az biztos, hogy nem szeretnék visszaülni az iskolapadba. Márpedig ezekhez a foglalkozásokhoz, szakmákhoz rengeteget kellene még tanulni.

- Hatalmas lelkesedéssel beszél a nyáron egy fővel gyarapodott családjáról. Megállnak egy gyereknél, vagy inkább a nagy famíliára esküsznek?

 

- Három a minimum, a férjemnek pedig három a maximum. Legalábbis a gyerekek számában. Úgyhogy, azt hiszem, megegyezhetünk a háromban, és ezzel én is elégedett lennék. Nagyon családcentrikus vagyok, így egyértelműen nagy családot szeretnék. A férjemnek nincsen testvére, így szerencsére ő is fogékony erre.

 

 

 

 

 
AJÁNLOTT OLDALAK
 » love.hu
 » ingatlanok.hu
 » book.hu
 » Utasbiztosítás a Biztosítók.hu-n
 » biztositok.hu
 » data.hu