2008. augusztus 17. óta Mark Spitz az úszósport történetének második legnagyobb alakja. Az elsőt Michael Phelpsnek hívják. Lássuk, hogyan jutott el Phelps Baltimore-tól Pekingig, ahol nyolc aranyérmet zsebelt be, ebből hetet világ-, egyet pedig olimpiai csúccsal. Tizennégy olimpiai bajnoki címével a valaha volt legeredményesebb sportoló az ötkarikás játékokon.
A Maryland állami rendőrség alkalmazásában álló Fred Phelps neje, az általános iskolai igazgatóként tevékenykedő Debbie Davisson Phelps két leány - Whitney és Hilary – után fiúgyermeknek adott életet 1985. június 30-án. Az apró jövevény pedig a Michael nevet kapta. Azon a napon csillag született Baltimore-ban.
Michael Phelps a Rodgers Forge környéken nőtt fel szülővárosában, középiskolai tanulmányait a helyi Towson High Schoolban végezte. Ezután sem szakadt el az iskolapadtól, a michigani egyetemen pallérozódott tovább. Ann Arborban sportmarketing és menedzsment szakra kezdett el járni.
Mindkét nővére úszó volt, Whitney éppen csak lemaradt az atlantai olimpiáról, végül sérülés akadályozta meg abban, hogy részt vegyen a játékokon. Az orvosok még egészen kicsi korában hiperaktivitást diagnosztizáltak Phelpsnél, aki részben fölös energiái levezetése céljából, részben pedig testvérei hatására ment le először az uszodába hétévesen. A családi fészek közben csakhamar széthullott, az MP becenévre hallgató gyerkőc alig múlt kilenc, amikor szülei elváltak.
A nyughatatlan kölyök aztán a medencében megtalálta számítását. Észveszejtő tempóban fejlődött, tízéves korától kezdve pedig folyamatosan uralta a korosztályos nemzeti versenyeket és tartotta az országos csúcsokat. Mit tartotta?! Szüntelenül faragott rajtuk!
A sydneyi játékokra tizenöt esztendősen kvalifikálta magát, ekkor azonban még nem jött el az ő ideje. Egy évvel később viszont már robbantott a felnőttek mezőnyében, a 2001-es fukuokai világbajnokságon minden idők legjobb időeredményével nyert 200 pillangón (1:54,58 perc).
2002-ben a jokohamai Pánamerikai Játékokon háromszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára, kétszer pedig a középsőre. Aztán jött 2003, a barcelonai vb éve. A katalán fővárosban négy arannyal és két ezüsttel gyarapodott a már akkor is pazar medáliakollekció.
Ráadásul 200 (1:56,04) és 400 vegyesen (4:09,09), valamint 200 pillangón (1:53,93) világcsúccsal diadalmaskodott az időközben Golyó becenévre átkeresztelt MP.
Ezek után 2004-ben már a világ úszósportjának elsőszámú versenyzőjeként érkezett Athénba, ahová nem kevesebb, mint nyolc olimpiai aranyért utazott. Az elképesztő rekord Mark Spitz csúcsát adta volna át a múltnak, a legendás előd hét versenyszámban diadalmaskodott 1972-ben, Münchenben.
Michael Phelps főszponzora a Speedo egy millió dolláros bónuszt helyezett kilátásba, a marylandi kiválóság persze enélkül is épp elég motivált volt. Az álom mégsem válhatott valóra. 100 és 200 pillangón, 200 és 400 vegyesen (4:08,26 - világcsúcs), 4x100-as vegyes és 4x200-as gyorsváltóban egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a végső siker, 200 pillangón és a 4x100-as gyorsváltóban viszont be kellett érnie a bronzzal.
A beteljesületlen vágyálom ellenére ünnepelt sztárként tért haza az akkor még csak 19 éves csillag, egy ballépés azonban beárnyékolta a diadalmenetet. A rend éber őrei ittas vezetésen kapták, ami a potom 250 dolláros pénzbírságon túl 18 hónapos próbaidőt vont maga után.
A hír futótűzként járta be a világsajtót, Phelps pedig nem győzte hangsúlyozni, nincsenek alkoholproblémái, csupán egyszeri megtévelyedésről volt szó. Az igencsak kellemetlen közjáték után minden ment tovább a régi kerékvágásban, a habokba csobbanva egyre demoralizálóbb fölénnyel utasította maga mögé a riválisokat.
Athén és Peking között valamennyi világversenyen dominált az immáron „Földönkívüliként" aposztrofált Phelps, a kínai fővárosban pedig jottányit sem engedett célkitűzéseiből. Ismét nekivágott a „nyolctusának."
És láss csodát, össze is jött neki! Öt egyéni és három váltóarany, öt meg három pedig ugyebár az nyolc! A 400 vegyes (4:03,84), a 4x100-as gyorsváltó (3:08,24), a 200 gyors (1:42,96), a 200 pillangó (1:52,03), a 4x200-as gyorsváltó átütő sikere (6:58, 56) után 200 vegyesen (1:54,23) is világrekorddal nyert, majd 100 pillangón „becsúszott” egy olimpiai csúcs is (50,58).
Igaz, ekkor kis híján a győzelem is elúszott, a szerb Milorad Csavicsot egyetlen századdal előzte csak meg. Teljesítményét a 4x100-as vegyes váltóval koronázta meg, meglepő módon világcsúccsal: 3:29,34 perc!
Még Spitz rekordjának megdöntése előtt a magánék tudhatott egy csúcshalmozó titulust Michael Phelps. A férfi pillangóúszók kétszázas döntőjének megnyerésével bezsebelte pekingi negyedik, pályafutása tizedik ötkarikás aranyérmét, ezzel pedig minden idők legeredményesebb olimpikonjává vált.
A listán mögötte álló amerikai Carl Lewis (atlétika), a finn Paavo Nurmi (atlétika) és a szovjet Larisza Latinyina (torna) egyaránt kilenc elsőségig jutott. Akárcsak Mark Spitz, akit más tekintetben is felülmúlt vasárnap délelőtt Phelps. Nyolc arany, elképesztő! Hihetetlen! Tényleg Földönkívüli! És ne felejtsük el a nyolcból hármat Cseh Laci elől orozott el, aki 200 és 400 vegyesen, illetve 200 pillangón is Európa-rekordot repesztett!