Ha nem is a következő néhány olimpián, de még az évszázad első felében csatlakozna India a világ sportnagyhatalmaihoz. Ennek első lépéseként is értékelhetjük a 25 éves üzletember, Abhinav Bindra sikerét sportlövészetben, amely az ország első olimpiai bajnoki címét jelentette egyéni sportágban, és forradalmi változásokat indíthat el Földünk második legnépesebb államában.
Az idő nagy úr, azonban ha visszatekintünk a történelemben van egy követendő példa India számára. Kína 1984-ig nem volt hajlandó részt venni az olimpiákon, azonban Los Angelesben csatlakozva az ötkarikás versenyekhez egy csapásra 15 aranyéremmel zártak.
Pekingben mindössze három nap után kilenc győzelemmel állnak és az amerikaiakat leszámítva nehéz elképzelni, hogy bármely ország képes lehet megszorongatni őket a végső éremtáblázaton.
India egy szempontból, Kínát leszámítva már most mindenképpen a világ előtt jár, a 2008-as számítások szerint 1,150 milliárd lakossal rendelkeznek, emberben tehát nincs hiány.
Jelenleg a profi sport Indiában a krikettről és a gyeplabdáról szól, utóbbi már nyolc ötkarikás aranyérmet hozott nekik a konyhára, eddig csak ebben a sportágban tudtak diadalmaskodni. Minden itt felnövő gyermek álma eme sportágakban sikereket elérni, azonban ha a felfogásán változtat az ország és nyit más sportágak irányába könnyen a kínaiak nyomába eredhet.
A sportlövész sikerének híre bombaként robbant az országban, nem is maradt el a népünnepély, s a mindennapos kriketthírek helyett más uralja a címlapokat, egy egyéni versenyző sikere.
Sania Mirza már úttörő tevékenységet folytatott, egyéni sportágban, a női teniszben tartozik az élmezőnybe évek óta. Hazájában nemzeti hősként tisztelik, mert egy személyben érte el sikereit. Egy ekkora ország számára példaképekre van szükség, akikre a fiatalok felnézhetnek.
Az aranyérmes Bindra ügynöke hasonlóan vélekedik: "Abhinav fiatal, jóképű és országunk jelképévé válhat, ráadásul egy aranyérem értéke felbecsülhetetlen, a krikett ellenzői eddig háttérbe szorultak, de az ötkarikás győzelem új távlatokat nyithat."
Az ország hamar kapott az alkalmon, több felajánlás révén máris 34 millió forint értékű rupia üti Bindra markát.
Ki tudja, Londonban, 2012-ben egy indiai aranyérem már nem megy ekkora szenzációszámba, ha pedig kialakul egy szisztematikus sportháttér az országban, akkor rövid időn belül akár indiai sprinterek, úszók, vívók is uralhatják az olimpiát.
Annyi biztos, ehhez hatalmas fejlődésre van szükség a gazdasági gondokkal és népességével küzdő állam sportjának, de ami sikerült Kínában, miért ne sikerülhetne Indiában is?