Pénteken azért kellett nyernie a negyeddöntőben az olaszokkal szemben alulmaradt magyar csapatnak, hogy legalább az ötödik helyért játszhasson, bár így is legutóbb 1992-ben esett meg, hogy a magyar válogatott olimpián ne legyen ott az elődöntőben. Húsz éve Barcelonában a nemzeti együttes a mindenkori leggyengébb ötkarikás pólós szereplést jelentő hatodik helyen végzett.
Az ausztrálok persze nem ígérkeztek könnyű falatnak, még ha a nagyobb tudás a londonit megelőző három olimpián egyformán aranyérmes magyarok mellett szólt is, mert lelkesedésben, akaraterőben, harcosság dolgában mindig is roppant jól álltak a távoli kontinens pólósai.
A péntek esti mérkőzésen Madaras Norbert fölé pattintott lövése után, megúszásból az ausztrálok szereztek vezetést, de rögtön ez után maga a balkezes olimpiai bajnok egyenlített, majd Varga Dénes paskolta közelről a hálóba a labdát, hogy aztán Madaras kapufás góljával 3-1-re már Kemény Dénes alakulata álljon jóval jobban. Még a nyitó nyolc percben a csapatkapitány Biros Péter is betalált büntetőből, a túloldalról az amúgy Szegeden légióskodó Aaron Younger távoli bombával szépített (4-2).
Formás és eredményes ausztrál akciók vezették be a második negyedet (4-4), a magyarok támadójátéka ugyanakkor nélkülözte a hatékonyságot, több emberelőnyt is elrontottak Birosék. A rivális viszont - váratlan fordulatot adva a meccsnek - élt a fór kínálta lehetőséggel (4-5). Hosnyánszky Norbertben a méreg is munkált, amikor védhetetlen lövéssel egyenlített (5-5). Hat az öt ellen jöhettek az ausztrálok, és Nagy Viktor ezúttal is tehetetlennek bizonyult, akárcsak a másik oldalon kollégája Biros lövésével szemben (6-6).
A nagyszünet után, csaknem hatpercnyi kölcsönös eredménytelenséget követően Hosnyánszky lőtt gyorsan és pontosan (7-6), így magyar előnynél következhetett a befejező játékrész. Amelynek elején emberfórból egyenlítettek az ausztrálok, majd egy messziről leadott "surranó" is célt ért (7-8). Szűk három perc volt hátra, amikor - létszámfölénynél - Varga Dénes ívelt szépen a bal felső sarokba (8-8). Hasonló körülmények között esett egy gól a magyar kapuban, s egy - Biros révén - a másikban is (9-9). Hetven másodperccel a vége előtt Madaras pattintott háríthatatlanul az ellenfél kapujába (10-9), csakhogy az ausztrálok még kaptak egy emberelőnyt. Az utolsó eséllyel viszont nem tudtak élni, így nyert a magyar csapat, s az ötödik helyért meccselhet a spanyolokkal vasárnap 12:40-től.
"A szív diadala volt ez, nem a jó játéké, mert azzal adósok maradtunk, miközben rengeteg szakmai hibát követtünk el. A 4-1 után bőven volt esély három gólnál nagyobb különbségre is, ezzel nem éltünk, de amikor az ausztrálok átvették a vezetést, biztos voltam benne, hogy ez a helyzet felébreszti a küzdeni tudást a játékosokban" – értékelt Kemény.
Biros Péter csapatkapitány: "Jó volt a rajt, aztán meg a lelkesedés, a harci tűz is kellett, amikor fordítottak. A lelki állapotunk változó, hol ilyen, hol olyan az olaszoktól elszenvedett vereség után. De magunkért és a szurkolókért is hajtanunk kell két nap múlva, hogy legalább az ötödik hely meglegyen, ami a jelen helyzetben ugye a legtöbb."
Hosnyánszky Norbert: "Hoztuk a kötelezőt, ha nem is könnyen. A végére azért megmutatkozott, hogy van szívünk, küzdeni is tudunk, ha nagyon kell. Nehéz volt felpörögni, de még egyszer fel kell, a spanyolokat is verni kell."
| LONDON 2012, FÉRFI VÍZILABDA, 5-8. HELYÉRT: |
|
Magyarország-Ausztrália 10-9 (4-2, 2-4, 1-0, 3-3) Vízlabdacsarnok, 5000 néző, vezette: Mihajlo Ciric (szerb), German Moller (argentin) |
