Népszerű játékos a szurkolók körében Szabics Imre. Mindez kiderült akkor, amikor egy pécsi teremtornán kiosztott néhány aláírást a gyűjtőknek, ráadásul mindenkihez volt néhány jó szava, aki akár ismeretlenül is megszólította.
A labdarúgó hosszasan elbeszélgetett Róth Antallal, a Pécsi MFC NB II-s csapatának vezetőedzőjével is. A focista komoly érdeklődést tanúsított a pécsi munka iránt, talán azért is, mert korábban a helyi trénerrel is dolgozott együtt a korosztályos válogatottban.
„Sokan borúlátóak voltak, már-már a pályafutásom végét is jövendölték” – idézte fel a közelmúlt eseményeit Szabics. - "A rehabilitációmat végző csapattal mi azonban ezt másképp gondoltuk. Úgy tűnik, szerencsére nekünk lesz igazunk.”
„Ha nem is ördögi, de furcsa helyzet alakult ki nálunk: a társaim nélkülem is jól szerepeltek, ez pedig megnehezítette a visszakerülésemet. Ennek ellenére tavasszal velem együtt még jobb eredményeket érhetünk el. Ez pedig komoly hajtóerő jelent az elkövetkezőkre.”
„Nem csak az én koromban, de minden pályafutás során hosszú idő hat hónap. A bal talpamon elszenvedett izomszakadás csak lassan gyógyult, eközben szerintem mindenki hajlamos lett volna egy pillanatra elbizonytalanodni. Ezt azonban felváltotta a játék iránti vágy, a bizonyítás kényszere. Mindig azt mondogattam magamban: képes vagyok a visszatérésre, meg akarok gyógyulni.”
„Jó tavaszt várok, természetesen mást nem is mondhatok. A többit majd meglátjuk. A legfontosabb, hogy egészséges legyek, a többi csupán rajtam múlik. Számomra mindenesetre kedvező lenne egy Torghelle-Szabics támadó pár” – fejezte be a rövid beszélgetést Szabics, aki a körforgás miatt lassan mehetett melegíteni, hogy aztán a soros ellenféllel szemben bizonyítsa a nézőknek, teljesen felépült.