Oliver Kahn végleg letette a lantot

Ismét megtelt az Allianz Arena, 69 ezer jegyet adtak el várva várt kedd esti gálamérkőzésre. Ezúttal azonban nem tétmeccsre gyűlt össze a szép számú közönség, hanem egy sokak számára annál is fontosabb összecsapásra: Oliver Kahn utoljára öltötte magára a Bayern München mezét.

A bajorok legendája Karlsruhéban kezdte pályafutását, ám 1994-ben úgy döntött, elfogadja a Bőrnadrágosok ajánlatát, és átteszi székhelyét Németország első számú klubcsapatába. Azóta tizennégy év telt el, méghozzá sikerekben gazdag majd’ másfél évtized: nyolcszoros német bajnoknak és Bajnokok Ligája-győztesnek mondhatja magát a müncheniek Olija.

A Nationalelfben összesen nyolcvanhat alkalommal léphetett pályára, és többek között egy Európa-bajnoki címet és világbajnoki ezüstérmet zsebelt be a német nemzeti együttessel.

Nem volt meglepő tehát, hogy két szeretett csapata mérkőzött meg egymással utolsó mérkőzésén a müncheni Allianz Arenában, ahol fergeteges hangulatban és Oktoberfestet idéző ünnepségsorozattal búcsúztatták a bajor ikont.

A Bayern München középpályása, Bastian Schweinsteiger ezúttal a német válogatott mezében futott ki a zöld gyepre, míg a Bőrnadrágosoknál bemutatkozott a Milantól igazolt Massimo Oddo.

A legendás 1-es búcsúmeccsébe a Mönchengladbach csatára, Marko Marin rondított volna bele, aki a hosszú alsó sarkot vette célba a hatodik percben, ám Kahn észnél volt, és kipaskolta a sunyin kapura tartó labdát.

A München sem maradt adós a válasszal, de Luca Toni négy méterről saját vádliját találta telibe, így az eredményjelző tábla továbbra is gólnélküli állást mutatott.

Teltek-múltak a percek, és a kapuk, főleg Oliver Kahn portája egyáltalán nem forgott veszélyben, és az iram sem verdeste az eget. Igaz, a kezdő sípszó előtt kevesen gondolhatták, hogy a gatyaszaggató iram miatt emlékezünk majd erre a kilencven percre.

A 33. percben Piotr Trochowski érdemelt ki dobhártyaszaggató füttykoncertet a bajor szurkolóktól, a hamburgi játékos nyolc méterről gurított az ünnepelt kapujába – pofátlanság a javából. A középpályás mentségére legyen szólva, találatát nem ünnepelte meg, ám ez a hazai drukkereket a legkevésbé sem vigasztalta.

Marin egy perccel a szünet előtt ismét célba vette a Bayern ketrecét, ám Oli magabiztosan fogta a jobb alsóba tartó lövést. Mint utólag kiderült, ez volt az első játékrész utolsó értékelhető momentuma.

A két félidő között is Kahn volt a főszereplő, akinek a tizenhatosról végezhettek el pontrúgást a szerencsés kiválasztottak Minden egyes sikeres kísérlet százezer euróval duzzasztotta az ítéletvégrehajtó bankszámláját, és jó néhány vállalkozó kedvű alkalmi tüzelő térhetett haza jókora summával és életre szóló élménnyel a müncheni arénából.

Nem kizárható, hogy Joachim Löw szövetségi kapitány a szünetben ráparancsolt fiaira, engedjék levegőhöz és gólhoz a piros-fehéreket, ha már Kahn búcsúmeccsére kerül sor ezen a kedd estén. És láss csodát: az 51. percben Miroslav Klose egyenlített, majd nem sokkal később a vezetést is megszerezhette volna, ám nagy helyzetben nem a kaput, hanem a labdafogó hálót találta el. Társa, Lukas Podolski sem maradt ki a tűzijátékból, azonban lövésénél Robert Enke a helyén volt, és lábáról a mezőnybe pattant vissza a játékszer.

A búcsú pillanata a 75. percben jött el: Markus Merk félbeszakította a találkozót, Kahn pedig ünnepélyes körülmények között átadta helyét utódjának, Michael Rensingnek. Egy fantasztikus karrier ért véget kedd este, és intettünk búcsút végleg napjaink (egyik) legnagyobb kaliberű kapusának. Miután elhangzott a „Time to Say Goodbye” című klasszikus nóta, maga Oli ragadta magához a mikrofont, és köszönt el szeretett szurkolótáborától.

Az utolsó negyedórában már sem a labdarúgók, sem a szurkolók nem foglalkoztak a pályán történő eseményekkel, és a játékvezető hármas sípszava megváltás volt mindenkinek az Allianz Arenéban. Az egy egyes végeredményt valószínűleg kevesen tudják majd felidézni évek múltán, ám Kahn búcsúja valószínűleg sokaknak beleégett az emlékezetébe.

Egy hatalmas egyéniséggel lett szegényebb a világ labdarúgása.