A regisztrált labdarúgók számát a tervezet szerint 85.000-ről 160.000-re kell növelni, ezen belül a jelenlegi 1400 női labdarúgó számát 10.000-re.
Ami a válogatottat illeti: a világranglistán a legjobb 30 közé kerülés a cél 2018-ra, s a 2020-ig sorra kerülő öt világversenyből (3 Európa-, 2 világbajnokság) kettőre kellene kijutni. A klubcsapatoknál is markáns előrelépési elképzelést rögzít az MLSZ: a várakozások szerint a 2012-2014-es időszakban évente egy csapatnak a főtáblán kell szerepelnie, 2015-től már kettőnek, s ebből egyiknek a tavaszi folytatást is meg kell élnie.
A többi nemzeti együttessel szemben is megfogalmazott elvárásokat a stratégia: a női, a futsal- és a strandlabdarúgó-válogatottnak tízéves periódusban a világversenyek felére kéne kijutnia. Az utánpótlás-válogatottakkal kapcsolatban az a célkitűzés, hogy a nemzetközi események felén ott legyenek, s négyévente azokon dobogós helyezést érjenek el. A programban szerepel, hogy 2015 és 2020 között Magyarország otthont adna U21-es Európa-bajnokságnak.
Csányi Sándor MLSZ-elnök úgy fogalmazott: 2020-ig 238 milliárd forint kerül a magyar labdarúgásba. Ebből 106,46 milliárd költségvetési támogatás lenne a 2011 és 2014 közötti időszakra, amiből stadionok fejlesztését, építését és üzemeltetését finanszíroznák. A 2020-ig terjedő pénzügyi tervezetből kitűnik, hogy az MLSZ a jelenlegihez képest (1,26 milliárd) megduplázná saját bevételeit (2017-re 3 milliárd a terv) és a válogatott közvetítési jogaiból befolyó összeget (2010-ben 0,63 milliárd), de növekedéssel számol az élvonalbeli bajnokság közvetítési jogdíjait illetően is. Utóbbi tavaly 1,4 milliárd volt, 2018-ban pedig már 2,2 milliárd lenne.