Ahogy az a világ legerősebbnek tartott bajnokságától el is várható, a Premier League-ben költöttek a legtöbb pénzt átigazolásokra nagyjából másfélszer annyit, mint spanyol-, olasz vagy franciaföldön.
A 78 millió euró csupán valamivel több mint harmadát teszi ki a Torres és Carroll nevével fémjelzett, egy évvek ezelőtti időszaknak, ugyanakkor, ha a 2010-es játékosmozgással hasonlítjuk össze, akkor nem is olyan szerény ez a szám (két éve kevesebb, mint 41 milliót mozgattak meg a csapatok).
A Chelsea volt a legaktívabb a maga 24 milliójával (Lucas Piazón, De Bruyne, Cahill), a dobogóra a QPR és a Newcastle fért még fel. Míg előbbi hatalmas hajrát vágott ki Onuoha, Taiwo, Diakaté, Cissé és Zamora leigazolásával, addig a Szarkák összes kiadása egy üzletből jön össze (Papiss Cissé), ami a liga legdrágább fogásának bizonyult.
A Serie A-ban, a kölcsönszerződések hazájában nem is olyan alacsony az 52 milliós összkiadás, még akkor sem, ha ez csak a negyedik helyre volt elég a ligák versenyében. A bevételi oldalon Itália viszi a prímet, ennek köszönhető, hogy a relatíve magas költés ellenére egyedül ez a liga büszkélkedhet pozitív mérleggel, ha a piacon ezúttal más súlycsoportot képviselő La Ligát nem számítjuk.
A zárónapon az Inter került a címlapokra, de Guarínnal és Palombóval is csak kölcsönszerződést kötött, így nem fért be a legjobb háromba (Genoa, Napoli, Palermo). Edu Vargas 11 milliójával magasra tette a lécet a Napoli, mindenki le is verte ezt januárban, legalábbis Olaszországban.
A Bundesligában a Wolfsburg (27 millió), a Ligue 1-ben a PSG (20 millió) diktálta a tempót, világszenzáció ebben a két ligában sem történt, egyedül Thiago Motta vételára érte el a tízmilliót.
A La Ligában összesen sem költöttek annyit, mint a párizsiak az Inter brazil-olasz sztárjára. A húsz élvonalbeli egyesület mindössze 9,6 millió eurót fordított szerződtetésekre, a két kirakatklub, a Real Madrid és a Barcelona egyetlen játékost sem igazolt le.
Aki nem talált magának egyesületet, annak még most sem késő, de már csak Norvégia, Svédország, Oroszország vagy Svájc, esetleg az amerikai kontinens maradt a vonzóbb úticélok közül.
Összességében elmondható, hogy a gazdasági válság és a pénzügy fair playre való készülődés alapjaiban határozhatta meg a történéseket. A pénzügyi tisztességet évek óta szorgalmazza Michel Platini, az UEFA elnöke, s a 2014/15-ös idénytől valószínűleg már szankciókra is számíthatnak a büdzsére vonatkozó előírásokat be nem tartó klubok. A túlzott hiány akár az európai sorozatokból történő kizárást is maga után vonhat majd.



:ASD:AS LOWOK