A franciák akár vb-t is nyerhetnek

A franciák szégyenteljes vb-szereplése Dél-Afrikában, majd a legutóbbi Eb-n bemutatott újabb gyatra mutatvány egyértelműen arról árulkodott, ha rövidesen nem kezdődik meg az építkezés, éveken belül sem lesz versenyképes válogatottja az 1998-as világbajnoknak.  A csodát Didier Deschamps kinevezésétől várták, és ha a Kánaán egyelőre nem is akar elérkezni, a szisztematikus munka néhány jele már egyértelműen körvonalazódik.

Mivel az elmúlt napokban két vb-selejtezőt is a lelátóról követtem, elsősorban ezekből a tapasztalatokból merítkezem. A két meccsből sokkal több pozitívumot lehet kiemelni francia részről, mint ami miatt aggódni kellene, és ez jórészt az új hullámnak köszönhető.

Raphael Varane pénteken debütált a válogatottban, és ahogy Bixente Lizarazu, a franciák legendája a L’Equipe-ben írt jegyzetében előrevetítette: rövidesen nem az lesz a kérdés, hogy a madridi középhátvéd kinek a helyén kerülhet be a válogatottba, hanem hogy kit állítsanak mellé. Erőt sugároz, kemény, de nem durva, kiváló a fejjátéka, nemkülönben a hozzáállása, és még mindig csak 19 éves. A grúzok ellen a 23 éves Mamadou Sakhóval alkottak párost a védelem tengelyének közepén, márpedig ilyen fiatal kettőst tétmeccsen még nem küldtek pályára a franciák.

Paul Pogba szintén a pénteki selejtezőn debütált, és bár a spanyolok ellen is remekül futballozott, a percek alatt összeszedett két sárga lap valamelyest ront az összképen. Nem ez alapján kell azonban hosszú távon megítélni a Juventus tehetségét, hanem hogy a középpályán kiválóan fogta össze a csapatot, a grúzok ellen például 105-ször ért labdába, legtöbbször a pályára lépett játékosok közül. Nekem azonnal Patrick Vieira ugrik be a felépítéséről, de a szerepük részben különbözik, Pogbának több a támadó feladata.

A labdaszerzés főleg Blaise Matuidi reszortja volt, és azt kell mondanom, a világ bármely csapatában megállná a helyét. A hétfői L’Equipe-ben tucatnyi szakmabelit kérdeztek róla, Carlo Ancelotti, a PSG mestere is megdöbbent azon, hogy milyen gyorsan fejlődik. A napilap az édesapját is megszólaltatta, ő természetesen számított rá, hogy fia sokra viszi – immár mindenki megbizonyosodhatott róla.

Franck Ribéry teljesítménye erősen hullámzó a válogatottban, de most megemberelte magát, nagyon agilisan futballozott a bal oldalon, Grúzia ellen be is talált, de a spanyolok elleni vereség az ő lelkén is szárad: 0-0-s állásnál ziccert hibázott, pedig ha elgurítja a labdát Victor Valdés mellett, több mint kétséges lett volna a Furia Roja győzelme.

A középpálya támadószekcióját illetően a marseille-i Mathieu Valbuenáról sem szabad megfeledkezni, az első találkozón a meccs embere volt, jóllehet lendületes játékát a spanyolok ellen már jóval kevésbé tudta kamatoztatni – persze, csodákat aligha lehet tőle várni, miközben csapata mindösszesen 25 százalékban birtokolja a labdát. A grúz meccsen mellettem ülő francia újságíró vele kapcsolatban a megnyerő személyiségét emelte ki, illetve azt, hogy 28 évesen immár van annyi rutinja, hogy a nemzetközi porondon is megcsillogtathassa valódi tudását.

És akkor a feketeleves: hogy Karim Benzemával mi történik a válogatottban, azt talán már Deschamps sem érti. A Real Madrid támadója június óta nem talált be a válogatottban, több mint ezer perce (pontosan 1010) gólképtelen, amit a szurkolók hatalmas füttyel díjaztak. A támadó később nyilvánosan panaszkodott a szerinte méltatlan bánásmódra, ás több csapattársa is kérte a drukkereket, hogy legyenek türelemmel.

Benzema egyetlen mázlija, hogy nincs igazi vetélytársa, az arsenalos Olivier Giroud sem szállítja futószalagon a gólokat, de Grúzia ellen legalább eredményes volt. Ehhez képest csak a hosszabbításban állt be a spanyolok ellen, akik viszont már több mint félórája vezettek. Időközben Benzema is lejött, átadva helyét a védekező szellemű Moussa Sissokónak. Deschamps a húzását Pogba kiállításával magyarázta, de a közvélemény nehezen nyelte le, hogy 0-1-nél miért a középpályát akarja stabilizálni, ráadásul azon az áron, hogy egyetlen ékjét is lekapja a pályáról.

A gallok hatalmas lépést tettek a csoportelsőség felé azzal, hogy 1-1-re mentették a madridi meccset, majd a spanyolok csak ikszeltek otthon a finnekkel, de a keddi vereség a második helyre taszajtatta őket, és a hátralévő három körben aligha harcolják ki az egyenes ági kijutást. Ha azonban a pótselejtezőt sikerrel megvívják, egy gólerős Benzemával sokáig menetelhetnek Brazíliában – igazából bármeddig.