- A női és a férfiválogatott esetét nem lehet összevetni, mert a helyzet messze nem az volt, hogy akkor melyiket vállalom – válaszolta a sporthirado.hu megkeresésére Hajdu János. – Első lépésben hét hónapra, az olimpia végéig vállaltam el a munkát a női csapat élén. Fantasztikus időszak volt ez az életemben, valahol még eredményes is. Miután adott volt a folytatás lehetősége ennek a bűbájos társaságának az élén, komolyan fájó szívvel hoztam meg azt a döntést, hogy tartom magam az eredeti elképzeléshez és a jövőben is kizárólag szakma igazgatóként folytatom a munkát a szövetségben.
- Miért változtatott akkor az elhatározásán és vállalt most munkát a férficsapat élén?
- Elsősorban nem az én elhatározásom változott meg, hanem az élet. A biztos befutó, elsőszámú és egyetlen lehetséges jelölt, Mocsai Lajos kiszállt, mondván mégsem kíván a válogatott kapitánya lenne. Ezután az elnökség villámgyors köröket futott, konzultált néhány lehetséges jelölttel, így velem is. Felmerült a kérdés, adott esetben elvállalnám-e a feladatot, én pedig igent mondtam.
- Még mindig nem igazán értem: ha a női csapatot kategorikusan nem vállalta, akkor a férfit miért igen?
- Nézze, a női válogatott egy tehetséges, igen sokra hivatott társaság, én pedig már öregnek éreztem magam egy ilyen fiatal csapatnak a menedzseléséhez. A kapitányi munkámat segítő Imre Vilmos-Konkoly Csaba párosban, a szakmai hozzáértésükben, elhivatottságukban, lelkesedésükben pedig biztosítékot láttam arra, hogy az elkövetkezendő négyéves ciklusban minden adott lesz a nyugodt, építő jellegű munkához. A férfiaknál nem kell egy ilyen hosszú folyamatot levezényelnem.
- Ősszel már Eb-selejtezőkön kell helytállnia csapatával, aztán jön 2009 elején a horvátországi világbajnokság. Mik az elvárások önnel és csapatával szemben?
- Annyira friss még a kinevezésem, hogy erről még nem ültünk le beszélni. Az Eb-selejtezőket egyértelműen sikerrel kell vennünk, cél a döntőbe kerülés, míg a vb-vel kapcsolatban majd kapok egy hivatalos célkitűzést, ami minden szövetségi kapitány elkerülhetetlen sorsa. Aztán jó lenne annak megfelelni vagy éppen még azt túl is teljesíteni.
- Van törleszteni- és bepótolnivalója a férfiválogatott élén: korábban két Eb- és egy vb-pótselejtezőn bukott el a csapat az irányításával. Mennyiben érzi magát felelősnek az akkor történtekért?
- Nagy lehetőség, nagy feladat volt. Az athéni olimpiáig szólt a megbízatásom, azzal a kéréssel, hogy hajtsak végre a válogatottban egy erőteljes fiatalítást. Ehhez jó hátteret adott az ifi Eb-n győztes korosztályos válogatott, amelynek több tagját beépítettem a csapatba. Ha hibáztam is, akkor abban, hogy elhittem, elhitettem: az eredményesség nem fontos. Így ejtettek ki minket kétszer a norvégok és egyszer a svájciak. Előbbiekkel szemben egyszer összesítésben egy gól döntött. Máskor pedig csak idegenben lőtt több gól szólt ellenfelünk mellett, miként a svájciakkal szemben is. Nem kezeltük jól ezt a helyzetet és a kluboktól sem kaptam ehhez megfelelő támogatottságot.
- Akik akkor fiatal, beépítésre és nemzetközi rutinszerzésre váró tehetségek voltak, azok ma válogatottunk húzóemberei. Velük képzeli el a közeljövőt?
- Természetesen, annál is inkább, mert én a mai napig a szemébe nézek bármelyik játékosomnak. Iváncsik Gergő, Laluska, Lendvai, Mocsai Tomi is akkor került fel, talán nyolc-kilenc játékossal kezdtük a fiatalítást. Az a csapat igenis jó irányba indult el, igaz, végül Skaliczki László kollégám vezényelte őket szépen, egészen az athéni negyedik helyig. Nagy átalakításra nem is szorul a csapat. A gondom ezzel most éppen az, hogy nagy a merítési lehetőségem. Gyorsan összeírtam 33 olyan nevet, akiket bármikor nyugodt szívvel meg tudnék hívni a válogatottba. Belőlük kell kialakítanom azt a 16-18 fős keretet, amely majd megvívja a csatákat. Óhatatlan lesz, hogy valakit ki kell hagynom azok közül, akinek pedig indokolt lenne a helye a keretben. Ráadásul a folytonosság megőrzése kedvéért egy-két fiatallal is meg kell szagoltatnunk a nemzetközi mezőny „puskaporos” levegőjét, hogy utódom ne kerüljön majd olyan helyzetbe, mint voltam én első kapitányságom idején.
A férfiválogatott júniusban kiharcolta a vb-szereplés jogát, így ott lehet a 2009-as horvátországi tornán, viszont október 29-től már Eb-selejtezőkön kell szerepelnie, csapatunk Görögországban lép pályára.
„Jeleztem a szövetségnek, hogy most a veszprémi munkámra szeretnék koncentrálni és mellette még tanári állásom is van. Jobb a válogatott számára, hogy most nyugalomban készülhet. Hajdu János kezében jó helyen van a csapat” - mondta a távirati irodának a korábbi biztos befutónak tűnő, de végül „visszalépő” Mocsai.
A 2007-es franciaországi világbajnokságon még Németh András irányította a női válogatott, amely azonban a csalódást jelentős nyolcadik helyen végzett. Az osztrák Hypo klubedzője már idén január végén jelezte: a továbbiakban nem vállalja a párhuzamos munkát.
Az elnökség egyhangúlag azt a Hajdut jelölte Németh utódjául, aki szakmai igazgatóként egyébként is a szövetség alkalmazásában állt. A női csapat már Hajduval a kispadon harcolta ki az olimpiai részvételt a romániai pótkvalifikációs tornán, majd végzett a negyedik helyen Pekingben, felemásan értékelhető teljesítménnyel. A három győzelem, egy döntetlen, négy vereség jó leosztással elődöntős szereplést ért.