FOTÓGALÉRIA A VÁLOGATOTT EDZÉSÉRŐL
Még nézők is akadtak a keddi gyakorláson, méghozzá a káposztásmegyeri centrum gyakorlópályájára sportolni érkező kisiskolások személyében, akik az üvegfalon túlról is lelkesen bízatták a sárga, illetve zöld váltószerelésben a jégen lévő korongosokat. Bár tanárnőjük csendesíteni próbálta őket, ezt kevés sikerrel tette. A jégen éppen támadásvezetést gyakoroltak legjobbjaink, így ha góllal végződött a gyakorlat, ha gól nélkül, valakiknek ez az üvegfalon túl nagy-nagy boldogságot jelentett. Persze, szomorkodni senkinek nem lehetett oka: mindenképpen a magyarok nyertek…
Az edzést még egy jégfelújítás is megszakította, majd folytatódott a kőkemény munka. Amelynek mániákus híve Pat Cortina, csapatunk szövetségi kapitánya, aki pillanatnyi pihenést sem hagyott játékosainak, legfeljebb az útbaigazítás erejéig.
Márpedig különböző feladatból volt szép számmal. Előbb öt támadó rohamozta a kapukat mindkét oldalon, hogy egy-egy lövési kísérletet követően egyesével beszálljanak a védők is. Utána jöhetett a korongkihozatal, majd támadás-vezetés öt a négy ellen, ezt a harmadba felállva is jól emlékezetükbe véshették a játékosok. Hogy aztán inkább az emberelőnyös, vagy éppen az emberhátrányos szituációkra készültünk, azt döntse el mindenki saját maga. Mivel kulcsfontosságú lehet Rigában, de majd Svájcban is a sportági alapot jelentő játék, valószínű mindkettőt átismételték.
Különös volt, hogy a mindig, edzésen éppen úgy, mint mérkőzésen ezer fokon izzó kapitány sokszor szemmel láthatóan elégedetlenül korcsolyázott keresztbe a jégen, nem igen nyerték el tetszését a látottak. Fennhangon ösztönözte nagyobb tempóra, erőbedobásra és koncentrációra a jégen lévőket, de bizony korholt is, ha úgy látta jónak. Aztán a legváratlanabb pillanatokban egy „Szép gól!”, vagy máskor „Jó munka” kiáltással díjazta a résztvevőket, vagy inkább vezette le magán a feszültséget. A kiejtése olyan hamisítatlan kanadai-magyaros, olyan „patcortinás” volt...
Az edzés végén egy harmadra koncentrálódott a játék, méghozzá keresztben. A két kapu mögött a képzeletbeli sarkokban két-két feladó segítette a két-két mezőnyjátékos munkáját, a kapitány sípszavára jöhetett a csere: a feladók bementek mezőnybe, a helyüket négy pihent ember foglalta el. Itt már nem volt pardon, igazi presztízscsata folyt a jégen: senki nem volt olyan udvarias, hogy megvárja, amíg az ellenfél felveszi a pozícióját, azonnal rohamozott. Sőt, Szélig Viktor egészen odáig merészkedett, hogy felszedte a korongot éppen kiütni szándékozó Szuper Levente botját… Közeledett a végszó, amikor Hetényi Zoltán több bravúrt mutatott be, ám végül Palkovics Krisztián tudatta: azért most még ő az úr a háznál. Legalábbis az egyik…
A játékosokra, csakúgy, mint hétfőn, dopping-ellenőrzés várt: a hétfői hét ember után másik hét korongosnak kellett mintát produkálnia. Ami bizony nem ment azonnal, így az egy órára tervezett sajtótájékoztatóra csak annak végeztével toppantak be a játékosok, legalábbis a gyorsabbak, illetve akik sikerrel túljutottak a vizsgálaton.
„A realitás az, hogy ezt a tornát nem a magyar válogatott nyerni majd meg – fogalmazta meg a Magyar Jégkorong-szövetség hivatalos álláspontját Kovács Csaba, volt válogatott játékos, a szövetség szakmai alelnöke. – Itt a feljutás lényegesen nagyobb siker lenne, mint volt a szapporói. Három kiváló ellenféllel találkozunk, márpedig csak az első helyezett mehet ki az olimpiára. Azt le kell szögeznünk: jelenleg a magyar jégkorongsport, a válogatott nem tart ott, hogy két egymást követő évben is ekkora csodára legyen képes. Éppen ezért mi sem szabtunk meg semmiféle hivatalos követelményt a selejtező előtt a válogatott felé, de elvárás a tisztes helytállás, illetve az, hogy a jövőben, a hétvégét követően is szerethető legyen a sportágunk és ez a válogatott.”
A szeretettel egyelőre semmi gond nincs. A szakmai alelnök meg is jegyezte: a vb előtti két, Finnország elleni felkészülési mérkőzésre Miskolcon már elfogytak a jegyek, Budapesten pedig a fele talált gazdára elővételben.
Zárszóként viszont sértődöttségének adott hangot, amikor megemlítette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságtól semmiféle anyagi támogatást nem kaptak a felkészülésre. Talán azért nem, mert egyéb állami forrásokból a sportág utánpótlása elismerést kapott, de ez akkor is egy olimpiai felkészülés… Szerencsére a szövetség háttere olyan erős és rendezett, hogy ebből a játékosok semmit nem vettek észre. A premizálás a vb-feljutáshoz hasonló, a csapat húszmillió forintért játszik, bár ez személyre lebontva nem akkora összeg, hogy külön motivációt jelentsen akkor, amikor Lettország, Olaszország, majd Ukrajna vár nemzeti csapatunkra.
Palkovics Krisztián (sárgában) megmutatta, ki az úr a háznál (Fotó: Kovács Anikó)