Nemes öt góljával és négy asszisztjával a harmadikként zárt, Hardi két találata mellett hatszor az előkészítésben jeleskedett, mindez számára az ötödik helyhez volt elég. Azért jegyezzük meg, a hatodikon is egy magyar játékost találhatunk, Hári János három góllal és négy assziszttal zárt. A még serdülőkorú, tehát két évig U18-as korosztályba tartozó káposztásmegyeriektől – akik döntően a szlovák ifjúsági bajnokságban pallérozódnak – elsősorban azután érdeklődtünk: mit vártak csapatuktól a vb-n és a kiváló szereplésüknek milyen hozadéka lesz úgy az ő pályafutásukat, mint a magyar felnőtt válogatottbeli reményeiket illetően?
„Nekem a dobogó a minimális elvárás volt a csapatunkkal szemben – nyilatkozta dicséretes önbizalommal Nemes Benjamin –, bár a riválisokat nem ismertük, a sajátunkat annál inkább. Tudtam, hogy nagyszerű csapatunk van.”
„Mindenképpen szerettem volna, ha érmet szerzünk – mondta honlapunknak Hardi Richárd –, de így most utólag kicsit csalódott is vagyok, akár a győzelem, a feljutás is összejöhetett volna. A szakmai elvárás velünk szemben a biztos bentmartadás kiharcolása volt, azt hiszem, elég óvatosan szabták meg a vezetők velünk szemben a célokat.”
A korosztályos tornákon menedzserek hada lesi a lelátón az ígéretes tehetségeket, bár a nagy dolgok náluk is a topnemzetek fiataljainak összejövetelén történhetnek, azért egy-két gyöngyszemet egy osztállyal lejjebb is fel lehet fedezni.
N. B. „Jól játszottunk, összejöttek a dolgaink, kivéve a lengyel meccset, de még jövőre is van lehetőségünk megmutatni magunkat. Tudjuk, hogy vannak megfigyelők a lelátókon, de egyelőre nem történt részükről konkrét visszajelzés.”
H. R. „Egy ilyen válogatott torna mindannyiunk számára nagy lehetőség, ez plusz motivációt is adott nekünk, ezzel tisztában voltunk. Bízom benne, a nevünket felírták azokba a bizonyos noteszekbe. A vb óta mindössze annyi történt, hogy már régóta képben vagyunk amerikai és kanadai egyetemeknél, ahová esetleg ki lehetne mennünk, év közben e-mailen tartjuk a kapcsolatot, Minszkből hazatérve ők azonnal jelentkeztek. Ez jelzésértékű, azért figyelemmel kísérték a történteket.”
A jelenlegi felnőtt válogatott meghatározó játékosai fölött lassan eljár az idő, gondolkodhatunk a generáció váltásban. Eddig azonban nem mutatkozott az a korosztály, amely csapatként képes lehetett volna megismételni a mostaniak remek eredményeit. Ebben az U18-as csapat benne van a lehetőség, de vajon fiatalemberekről lévén szó nem rak ez rájuk túl korán túlságosan is nagy terhet?
N. B. „Nem beszédtéma ez köztünk a csapatban és nem is érezzük ennek az elvárásnak velünk szemben a terhét. Reméljük a legjobbakat, hogy egyszer majd mi is megmutathatjuk magunkat a felnőtt mezőnyben és akár még a mostaniak eredményeinél is tudunk jobbat felmutatni.”
H.R. „Egyelőre nem beszélünk még erről, hiszen nagyon fiatalok vagyunk. Sokat kell még dolgoznunk ahhoz, hogy megvalósuljanak az álmaink, válogatottként stabil közepes szinten legyünk a világban, illetve hogy klubszinten kipróbálhassuk magunkat az NHL-ben. Valóban odaérhetünk, azon vagyunk mi magunk is, de egyelőre ebben csak bízhatunk.”
A felnőtt válogatott A-csoportos vb-szereplését óriási várakozás előzi meg, de vajon a fiatalok milyen eredményt várnak az elődöktől?
N. B. „Elég erősnek tűnik csapatunknak a vb, de a csoportunk különösen is nagyon erős. A fehéroroszokat egyértelműen jobbaknak tartom nálunk, miként természetesen a kanadaiakat is. A szlovákoknál viszont sok a neves hiányzó, az ő keretük talán nem olyan erős, mint vártuk és mint amilyen lehetne, ellenük akár lehet keresnivalónk. Összességében ötven százalék esélyt adok a bentmaradásra, ha az alsó házba kerülünk, ott felvehetjük a versenyt a riválisokkal.”
H. R. „Nagyon bízom a bentmaradásban. A norvégokat felkészülési mérkőzésen legyőztük, oda kell koncentrálnunk az alsóházi rájátszásra, és akkor sikerülhet a bravúr. A csoportból nincs esélyünk továbbjutni, a folytatásban viszont annál inkább versenyképesek lehetünk.”