Azután, hogy Oroszország a D csoport első körében 4–1-re veszített Spanyolország ellen, úgy tűnt gyorsan véget ér számára az Európa-bajnokság. Az azt követő két hétben azonban a szbornaja megtáltosodott, s sorozatban legyőzte Görögországot, Svédországot és nagy meglepetésre Hollandiát is. A ma esti, bécsi elődöntőben ismét a spanyolokkal találkoznak, azaz nagyszerű lehetőség nyílik a visszavágásra.
„A hispánok elleni első mérkőzésünkön három gólt is nagy hibából kaptunk – kezdte a találkozó felvezetésével kapcsolatban az oroszok elsőszámú kapusa, Akinfejev. – Túl nagy területet hagytunk két világklasszis támadójuknak, Fernando Torresnek és David Villának, pedig köztudott volt, hogy ha nem fogjuk őket szorosan, könnyen helyzetbe kerülnek. Azóta viszont már összekaptuk magunkat, keményen küzdünk majd ellenünk, hiszen messzire akarunk jutni.”
„Nem hittem volna egyébként, hogy egymás után három találkozót is meg tudunk nyerni – folytatta a CSZKA Moszkva kapusa. – Különösen a nyitómeccsünk utáni hangulatunk fényében. Akkor mindannyian úgy éreztük, katasztrófa történt. Ha az első összecsapáson kikapunk 4–1-re, mi lesz a folytatásban? Szörnyű érzés volt, nem zuhantunk azonban össze, s végül sikerült felállnunk, nem úgy mint például a görögöknek.”
Akinfejev az elődöntő előtt azt is elárulta, örül, hogy Spanyolország megverte a negyeddöntőben Olaszországot, és így ismét szembe kerülhetnek a hispánokkal. „Az olaszok sem az eredményeikkel, sem pedig a mutatott formájukkal nem keltettek bennem mély benyomást. A védekezést erőltették, s szinte alig támadtak. Meg sem közelítették a spanyolok folyamatos, tetszetős futballját. Sokkal érdekesebb számomra az ibériaiak ellen játszani, minden poszton világklasszis játékos áll a rendelkezésükre. Nagyra tartom őket, rengeteget lehet tanulni tőlük.”
Az oroszok ugyan csak hosszabbítás után tudták 3–1-re legyőzni Hollandiát, a mérkőzés nagy részében, s főleg a ráadásban azonban lefutballozták ellenfelüket. Ezzel szemben a spanyolok szenvedtek az olaszok ellen, akiket nagy nehézségek árán, végül tizenegyesekkel ejtettek ki. Előfordulhat, hogy a fináléba jutásról is a büntetőrúgások döntenek, ez viszont nem sok jóval kecsegtet a szbornajának, amely teljesen rutintalan még ilyen helyzetben, hiszen egyetlen világeseményen sem kellett tizenegyeket rúgnia százhúsz percnyi játékidő után.
„Semmitől sem félünk – szögezte le Akinfejev. – Már majnem felértünk a hegy tetejére, és most már el akarjuk érni a csúcsát. A döntőbe azonban nem tizenegyesekkel akarunk bekerülni. Nem tesz jót az ember idegeinek, csak több ősz hajszála lesz utána.”
A oroszok hálóőre végül kollégájáról, az olaszok ellen két tizenegyest hárító Iker Casillasszal kapcsolatban elmondta, habár sokan szeretnek közöttünk párhuzamot keresni, nem sok dologban hasonlítanak egymáshoz. „Igaz, hogy mindketten fiatalon meghatározó játékosai lettünk csapatunknak, de Casillas spanyol, én meg orosz vagyok. Nincs itt semmiféle hasonlóság, aki kevesebb gólt kap, az megy a fináléba – véli Akinfejev. – Mindazonáltal most még nem gondolok túl sokat a döntőre."
"Természetesen az ember mindig többet akar elérni, de beszélni könnyű, a pályán kell bizonyítani. Ha viszont jól futballozunk, miért is ne élhetnénk az előttünk tornyosuló lehetőséggel? Vannak olyan alkalmak, amelyek csak egyszer adódnak az életben, az Eb-győzelem is ilyen!”