Hatalmas verést kaptunk az osztrákoktól

Szerdán, a világbajnokság harmadik fordulójában mindkét gárda kikapott, az osztrákok meglepetésre szétlövésben 4-3-as vereséget szenvedtek Japántól, mi pedig a házigazda Szlovéniától kaptunk - sorozatban harmadszor - 4-1-re. Egy mai győzelemmel mindkét csapat óriásit léphetett volna előre, sőt az osztrák csapat a feljutást is kiharcolta volna. Ehhez az kellett, hogy a rendes játékidőben győzzön, és így megkapja a három pontot. Sikerült neki.

Az extramotiváció ellenére a magyar csapat kezdett jobban, már az ötödik percben vezetést szerzett. Az osztrák kapu mögött magányosan érkező Galanisz Nikandroszt senki nem vette észre, és a bal saroknál közvetlen közelről a hálóba passzolta Magosi Bálint kapu elé lőtt átadását.

Ez viszont felébresztette az ellenfelet, amely másfél perc múlva kiegyenlített, Stefan Geier a bal szélről a keresztvas alá vágott egy keresztpasszt. Az egyébként megint nagyszerűen védő Bálizs Bence talán túlságosan kint áltt a kapujából, és már hiába vetődött vissza.

A harmad felénél emberelőnybe kerültünk, és ezt végre kihasználtuk, Vas Márton pofozta be a Ladányi lövése után kipattanó korongot. A játékvezetők nagyon könnyen szórták ki a játékosokat mindkét oldalról, de az emberfóros helyzeteket egyik csapat sem tudta kihasználni. Az utolsó perceket a védelmünk kihúzta, így hiába volt jobb az ellenfél lövési- és bulistatisztikája, 2-1-es magyar vezetéssel mehettek pihenni a csapatok.

A második periódusban aztán fordítottak az esélyesebbnek tartott osztrákok. Szinte egyből kettős emberhátrányba kerültünk, és ezt - akárcsak tegnap a szlovének ellen - nem tudtuk tartani, és Gerhard Unterluggauer a jobb felsőbe lőtt. Nem sikerült igazán összeszedni magunkat, a sok kiállítás széttördelte a meccset és a játékunkat, így az osztrákok uralták a harmadot.

A játékrész hajrájában át is vették a vezetést Manny Viveiros tanítványai, miután a Bálizsról kipattanó korongot Sille Tamás nem takarította el. A két magyar hokis talán egymásra várt, Manuel Latusa azonban nem várt senkire, köszönte a váratlan ziccert, és a hálóba vágta a korongot.

A záróperiódust sem kezdtük jól, előszőr Bálizs Bence védte a sokadik, a védők figyelmetlenségéből született osztrák ziccert, de Patrick Hanand lövésével már nem tudott mit kezdeni, leginkább azért, mert a pakk felpörgött egy magyar bekk botján. A hajrában még Unterluggauer szerzett egy hatalmas bombagólt, majd Latusa kotort be egy rosszul eltalált korongot, és ezzel a meccs el is dőlt.

A magyar csapat kedvtelen is lett, a védelem szétesett, mert ezzel a meccsel már nem lehetett mit csinálni. A magyar szurkolótábor ezúttal is fantasztikus volt, de válogatottunk még az emberelőnyös helyzeteket is képtelen volt kihasználni. Nagyon visszaestünk, a vége edzőmeccs jellegű lett, 7-2-es vereség lett a vége. Két szerzett góllal - pláne hét kapottal - pedig ritkán lehet Divízió I-es vb-n meccset nyerni.

Ausztria csapatát 1977-ben vertük meg utoljára, és nem hiába számít a legerősebbnek a Divízió I-es A csoportban is, ezzel a győzelemmel bebiztosította feljutását a jégkorongelitbe. A magyar csapat szombaton, utolsó vb-meccsén Nagy-Britanniával találkozik, és még van esélye a csoport harmadik helyén végezni.