Az osztrák specialista több éve készült a még 1960-ban Joe Kittinger által felállított 31,3 kilométeres eddigi csúcs átadására, eleinte speciális, a magasságot tükröző nyomásviszonyokhoz szoktatva magát. Az idén februárban aztán két próbaugrást hajtott végre alacsonyabb magasságokból, mielőtt októberben megpróbálta volna a rekorddöntést.
Az ugrást már napok óta halasztgatták a felszín és 6-7 ezer méter környéki túlságosan erős szél miatt, mielőtt vasárnap végre zöld lámpát kapott az expedíció az időjósoktól. Magyar idő szerint fél hat körül indult el útjára a 43 éves osztrákot a magasba repítő kapszula, amelyet egy óriási hőlégballon repített a sztratoszférába.
A több mint kétórás út végén Baumgartner az eddigi csúcstartó, Kittinger irányításával átfutotta a több mint 100 elemből álló biztonsági teendők listáját, felkészült az ugrásra, majd 20 óra után a mélybe vetette magát.
Mindössze 4 perc 22 másodpercet töltött szabadesésben, ezalatt az eredetileg tervezett 36 ezer méter helyett 39 ezerről érkezett vissza a Föld közelébe, majd ejtőernyővel folytatva útját ért vissza a felszínre, miközben három rekordot adott át a múltnak, ám egy negyediket az előzetes, nem hivatalos eredmények szerint nem sikerült.
Ő lett a legmagasabbról való kiugrás, a legnagyobb sebességű szabadesés (valószínűleg hangsebesség, 1050-1200 km/h felett), és a legmagasabbra való felszállás hőléggömbbel rekordere, viszont Kittinger 4 perc 30 másodperces szabadesésben eltöltött idejét nem tudta átadni a múltnak, kicsit hamarabb nyílt ki ernyője.
Felix Baumgartner a rekordok mellett fontos információkkal szolgált az űrkutatás számára, mégpedig az emberi szervezet extrém magasságból való szabadesés közbeni reakciójához szerzett értékes adatokat.